A húsvét napjainkban már a világ minden részén elterjedt
ünnep. Sokan csak a nyuszival, a tojásokkal és a csokival kötik össze, azonban
a húsvét ennél több. A világ keresztényeinek számára ez az ünnep Jézus Krisztus
feltámadását jelenti. Ezt mindenki másképpen éli meg, viszont sajnos
napjainkban vannak olyanok, akik nagypénteken végigjárják Jézus keresztútját.
De ezt most hagyjuk is, akik ismerik Jézus történetét, azok
ismerik, akik nem, azok pedig nézzenek utána, mert én most nem erről szeretnék
beszélni.
Én most teljesen elrugaszkodnék a vallási témából, és
belevetném magam a „tojás” témába, ami annyit jelen, hogy én most a tojásfestés
különböző módszereiről szeretnék beszélni.
Először is a festés előtt van még egy borzasztóan fontos
dolog; a tojás előkészítése. Ez kétféle dolog lehet.
Az első az, hogy megfőzünk
egy tojást.
Ez esetben a több lépést kell figyelme vennünk. Az első az,
hogy mossuk le a tojást, ezzel zsírtalanítva a tojás felületét. Erre azért van
szükség, hogy a későbbiekben a festék maradéktalanul megfogja a tojás
felületét. Ezt követően ugye belerakjuk a vízbe és megfőzzük, azonban a
főzővízbe ajánlott egy kis esetet is tenni, pontosan ugyanolyan okok miatt,
mint ami miatt az előbb lemostuk a felületet. Valamint ajánlott a főtt
tojásokat az ecetes vízben hagyni és egy éjszakát állni.
A második módszer az, hogy kifújjuk a tojást.
A tojást itt is le kell mosni, azonban ennél a módszernél
főzés helyett két lyukat szúrunk a tojásra. Egyet alul, egyet felül. Persze
ezeket óvatosan, mert könnyen el is törhetjük a héjat. Amint meg van a két
lyuk, elkezdjük kifelé fújni a tojás „tartalmát”. Ez a művelet hatalmas tüdőt
igényel és sok időt, mert az első tojás kifújása egy átlagos tüdővel 5-6 percet
vehet igénybe, azonban ez az intervallum folyamatosan nőni fog, mert az ember
fárad közben. Mindenesetre azt el kell mondanom, hogy ez a tartósabb, mert a
kifújt tojást évekig őrizgethetjük, ezzel ellentétben a főtt tojást egy-két hét
után ki kell dobni, mert megromlik.
Na, de akkor lássuk a módszereket:
Berzselés:
Ez egy hagyományos tojásdíszítési technika, mely nem a
festésen alapul.
Ezt csak és kifejezetten főzött tojással lehet megcsinálni.
A technika lényege, hogy fogunk egy levelet, amely bármilyen növénytől
származhat, majd rárakjuk a tojásra. Amint a növény rajta van, egy harisnyába
bugyoláljuk az említett tárgyat, majd belerakjuk a vízbe, és hagyjuk megfőni.
A főzést követően hagyjuk, hogy kihűljön. A harisnyát, csak
akkor szabad levenni a tojásról, ha már nem meleg, mert így nagyobb az esélye,
hogy szép, nem elmosódott mintát kapunk.
„Piros tojás” hagyományos mintával:
Ez egy talán még hagyományosabb módszer, mint a fentebb
említett. Lényege, hogy egy bármilyen - főtt,
vagy fújt - tojásra, még „szűz”,
vagyis festéktelen állapotában mintákat rajzolunk. Persze, ezt nem ceruzával,
vagy tollal, hanem ecsettel és viasszal.
(Megjegyzés: Régen persze ezt nem ecsettel csinálták, hanem
írókával)
Szépen, óvatosan ráfestjük a mintát, amit jobb, ha nem
rontunk el, mert javítani már nem nagyon lehet. Amint kész vagyunk a mintával,
már festhetjük is a tojást.
Ha valaki eddig nem jött volna rá, akkor elárulom, hogy
ennek a technikának az a lényege, hogy a viaszos részt nem fogja meg a festék.
A festés végén pedig, óvatosan lekaparjuk a viaszréteget és
már készen is van a tojásunk.
Ez egy végtelenül egyszerű technika, ami kifejezetten
kezdőknek és gyerekeknek ajánlott. A lényege az,
hogy egy bármilyen tojást
befestünk egy bármilyen színre, majd kis pöttyöket festhetünk, illetve
ragaszthatunk rá.
Az elkészítése, mint olvasható; végtelenül egyszerű, de meg
kell mondjam, hogy nagyon jól mutat.
Fóliás tojás:
Manapság a boltokban lehet különböző díszítőfóliákat kapni. Ezek
használata is nagyon egyszerű, bár az
Szóval, miután megvettük és kibontottuk a fóliákat, és
megmostuk a tojást a fóliákat ráhelyezzük a tojásra, majd fóliástól bedobjuk a
fentebb említett forró vízbe. A vízben a hő hatására a fóliák összemennek, és a
tojásra simulnak, amint ez megvan kivesszük
vízből, hagyjuk lehűlni és már mehet is dísznek.
Persze, ezek csak a legelterjedtebbek, elvégre a tojásoknak, vagyis a megmintázásuknak, csak a képzelet szabhat határt.
De ha már kitértünk a tojásokra, akkor most egy kicsit kitérek a locsolóversekre, melyeket a fiúk mondanak, vagy énekelnek a meglocsolt/lelocsolt lánynak. Ebben a műfajban is vannak hagyományos versek, és vannak modern újítások. Ez elkövetkezendő pársorban vegyesen olvashattok minden félét az előbb felsorolt műfajok közül.
"Zöld erdőben jártam,
két őzikét láttam,
az egyik kacsintott,
ide a forintot!"
Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a húsvét is közeleg
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a húsvét is közeleg
/Devecsery László/"
"Ajtó mögött állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adtok, lányok,
Estig is itt állok!"
"Húsvét hétfő reggelén
mosolyog az ég is,
Adjatok egy fél decit, mosolygok majd én is."
"Ferrarival érkeztem, 200
métert fékeztem.
Okos vagyok, szép és
laza, Locsoljak, vagy húzzak haza?"