Balatoni beszámoló

Hazánk úgynevezett tengere eme tó. Nem egy dalban szerepel a neve. Igazából a sima Balatonon kívül van egy kis Balaton is. Ha nyárról van szó, akkor sokunknak eszébe jut a strand, lángos, fagyi, szóval minden jó. De mi a legjobb? Ha minden kézközelben van. Ha strand, akkor víz. Ha víz, akkor Balaton. Ha Balaton, akkor nyár.

Zánkán a strand kifejezetten sokoldalú. Van olyan része, ahol lassan mélyülő, míg a másik részén bemegyünk és rögtön 120 cm. Igaz, az árak néhány strandnál szívinfarktust okoznak. Van három játszótér, egyik kifejezetten kicsiknek, a másik kettő nagyoknak. Tény, mire az ember elúszik a bójáig, megfagy, ha olyan az idő. Napokat ellehet tölteni ott, de egy idő után már valami másra vágyunk, nem? Erre is van ötletem.

Baráti áron lehet kölcsönözni bringát Révfülöpön, hogy aztán tegyünk vele egy jó kis túrát. Innivalót, fejfedőt vinni kell, főleg, ha tűző napon van a biciklizés. (Vagyis ne azt csináljátok, mint én.) Nem kell rohamtempóban menni, nem hajt a tatár. Nézzetek szét, gyönyörű a táj, a falvak, amiken épp keresztül haladtok.

Ha éppen Köveskálon vagyunk, akkor keressük meg a Kerékbárt. Nagyon finom mind a levesük, mind a szörpük, mind a süti. Mindhárom házi amúgy, de ha szépen kérjük, kapunk mást is. Le lehet dőlni, pihenni, aludni, azért csinálta a tulaj, hogy a megfáradt bringások jóllakjanak, egészségeset, finomat ehessenek, meg kipihenhessék a fáradalmaikat. Van kis homokozó, meg pár napozóágyszerű valami. Pénztárca barát, ajánlani tudom csak.

Ha már este van, hallgassuk a természetet, sétáljunk, csináljunk bátorság próbát, vagy csak egyszerűen aludjunk. A Balaton csodás hely, nemzeti parkokkal teli. Lehet horgászni, vannak fesztiválok, táborok is. Mondjuk a Balaton Sound, vagy az Erzsébet tábor nagy része. Az egyik élelmiszer lánc minden szerdán felvág egy csomó dinnyét több helyen és ingyen elviheti az ember, akár egész dinnyét is. A dinnye finom. A dinnye jó.

Lilith

TED - Ideas worth spreading

Mi is a TED? Nem, nem a nagyméretű plüssmackóról beszélünk, akinek Seth MacFarlane kölcsönözte a hangját 2012-ben az általa rendezett vígjátékban. A TED egy nonprofit egyesület, amely a világot átalakítani képes gondolatok megosztását tűzte ki célul. Története 1984-ig nyúlik vissza, amikor is egy konferencián összetalálkozott a technológia, a szórakoztatás és a dizájn területe. Nevét is ennek az első, mérföldkőnek számító konferenciának köszönheti, ugyanis angolul a három említett terület megnevezése Technology, Entertainment és Design, avagy röviden csak TED. Mára már gyakorlatilag minden területet lefednek, ami csak elképzelhető, és erőteljes beszédekben, írásokban igyekeznek megosztani a korszakalkotó ötleteket, elképzeléseket a közönséggel.

Az egyesület folyamatosan bővülőben van, szívesen látnak tagjaik között érdeklődőket, jelentkezőket, legyenek bármely szakterületen jártasak vagy bármely kultúra képviselői, ugyanis a TED fontosnak tekinti a sokszínűséget és a különböző perspektívákat, amelyekkel az emberek rendelkezhetnek. Úgy vélik, a gondolatok, amelyeket közvetítenek, képesek megváltoztatni mások hozzáállását, életét, és végső soron a világot is. Folyamatosan szerveznek konferenciákat, kérnek fel előadókat hosszabb-rövidebb beszédek megtartására (a leghosszabb beszéd sem terjed túl 18 percen), díjaznak embereket és igyekeznek elérhetővé tenni egy mindenki számára elérhető információhalmazt, amely párbeszédre készteti az embereket.
A beszédek jelentős része angolul érhető el a szervezet honlapján (katt), azonban számtalan fordító dolgozik azon jelen pillanatban is, hogy feliratozzák ezeket a videókat és minden lehetséges nyelven elérhetővé tegyék az ott megosztott információkat. Cikkeket a szervezet wordpress blogján (katt) olvashatunk, ha úgy tartja kedvünk, de elérhetőek a youtube-on, instagrammon, twitteren, facebookon is. (az elérhetőségekért katt ide), akár még heti vagy napi hírüzenetre is fel lehet iratkozni.

Az oldalon elérhető beszédek a lehető legváltozatosabb témákat, területeket fedik le, számtalan nyelven megtekinthetők és különböző hosszúságúak. Találhatunk itt mezőgazdaságtól csillagászaton át a kreatív írásig mindent (a témák teljes listája itt található), és miközben megható és vérlázító témákról hallgatunk beszédet, megismerhetjük más emberek véleményét, gondolatait, rájöhetünk, hogy ezzel vagy azzal nem vagyunk egyedül, más is gondolja még úgy, mint mi, vagy éppen újragondolhatunk valamit, amiről addig hiányos információink voltak, meglepődhetünk, felhördülhetünk, netán szipoghatunk egy sort, és még nyelvet is tanulunk, nem beszélve a sokféle akcentusról, ami itt előfordul és megdolgoztathatja kicsit az agysejtjeinket ráadásnak.  

Végezetül pedig jöjjön egy videó, amely 2015 jelentősnek ítélt gondolatait összegzi:

A nyelvtudás előnyei

Gondolkodtatok már azon, hogy mi haszna van más nyelvek nyelvtanával, sajátos logikájával, esetleg különös betűivel szenvedni? Mire jó az, ha naphosszat szavakat magol az ember, újra és újra ismételgetve őket (átlagosan legalább ötször kell találkozni egy szóval, hogy megjegyezzük), és mondatokat rakosgatni össze belőlük gyakorlás címszó alatt? Lássuk csak. Nagyon is megéri a befektetett energia, amikor a megszerzett tudásodnak köszönhetően nem adnak el a piacon, elboldogulsz a reptéren egyedül is, és nyaraláskor végképp nem kell tolmács, csak azért, mert szeretnél szuvenírt vásárolni. Az ilyetén akadályok felszámolása mellett azonban a nyelvtudás többek között arra is lehetőséget ad, hogy olyanokkal kommunikálj, akikkel másként nem tennéd, és sokkal többet láss a világból, mint egyébként esetleg lehetőséged lenne egy csupán egy nyelvet beszélő, minden mástól elzárkózó közösségben. Ebben a kis fejtegetésben azonban nem kifejezetten ezekre a többé-kevésbé ismert előnyökre szeretnék kitérni, még csak nem is arra, hogy a több nyelvet beszélők orvosi kutatások alapján átlagban jobb egészségnek és memóriának örvendenek, mint egy nyelvet beszélő társaik, hanem egy nyelvészeti kutatások tárgyát képező kérdésre.

Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz - szól a közismert mondásunk. Talán különösnek hangzik, mert mégis hogyan? Miért? Mitől lenne valaki más ember, ha még egy nyelvet beszél? Többek között attól, hogy másként is látja a világot. Több, nyelvészek által végzett tudományos kutatás is alátámasztja, hogy az egyes nyelvek közötti különbségekből adódóan az is különbözik, ahogy az adott nyelvek beszélői rálátnak a világra.

A kutatók számára a színek érzékelése bizonyult az egyik leginkább elérhető területnek ahhoz, hogy szemléltessék a különbségeket, rámutassanak a változó valóságokra a beszélt nyelv függvényében. Például vegyük csak a kék színt. Az ókori görögöknek egyáltalán nem volt szava a kék színre. Az ősi Japánnak ezzel szemben már igen, azonban nem létezett külön szó a kékre és a zöldre. Az ao tulajdonképpen a mai napig egy olyan szín megnevezése, amely utalhat a kékre is és a zöldre is, például az ao shingo az utcai jelzőlámpák zöld színét nevezi meg, az aozora pedig az ég kékjét. Egyetlen szó két arca, ami a könnyedén tud gondot okozni fordításoknál, amennyiben a másik nyelvben sokkal egyértelműbb a különbség kék és zöld szín között, mint az mondjuk az angol blue és green esetében is van. Ráadásul, ha már fordítási nehézségekről esett szó, a japánnak egyébként is sokkal több kék színárnyalata van, mint az angolnak, ami szintén meg tudja nehezíteni egy fordító dolgát.

Néhány plusz árnyalat azonban meglepően kis kellemetlenségnek tűnik, amikor az ember szembesül azzal, hogy milyen más elképzelései vannak a világról a más kultúráktól meglehetősen elzártan élő törzseknek Afrika területén, példának okáért. Igaz, hogy egy fordító aligha kerül abba a helyzetbe, hogy ezekről a nyelvekről kelljen átültetnie bármit is egy másik nyelvre, már amennyiben nem antropológiai és hasonló témabeli kutatásokra szakosodott, de vessünk mégis egy pillantást egy elzártan élő namíbiai törzs színvilágára. A Himba törzs nem ismeri sem a kéket, sem a zöldet ilyen formában. Öt színkategóriával rendelkezik csupán, ami különféle általunk másként megkülönböztetett színeket vesz egy csoportba. Két kategória, a burou és a zoozu egyformán utal a két színre, csak míg előbbi inkább a világosabb, addig utóbbi inkább a sötétebb árnyalatokat foglalja magába, és sokkal több zöld árnyalatot látnak, mint kéket. Igazából a kék is inkább kékeszöld, semmint az általunk ismert kék.

A Himba törzs valósága látványosan más, mint egy nyugati kultúráé, azonban még ott is vannak különbségek kultúrából, nyelvből adódóan, amikhez egy másfajta logika szükségeltetik és végeredményben másfajta rálátást is enged aztán a körülöttünk lévő világra, ezzel együtt pedig a dolgok szélesebb körű megértését, átlátását eredményezi, és talán valamivel több türelmet és toleranciát is valami olyan iránt, amit egyébként furcsának tartanánk, csak mert nem látunk bele és a legkevésbé sem értjük. De ahogy a kínai közmondás mondja, minden új nyelv egy újabb ablak a világra. Minden megtanult nyelvvel kicsit többet értünk meg a körülöttünk lévő nagy egészből. Ezért igazán megéri kicsit szenvedni, nem? 

Brekeke!

A nemzetközi béka-nap tiszteletére összegyűjtöttünk nektek néhány érdekességet ezekről a kétéltűekről.

1, Az arany nyílméregbéka által termelt méreg egyetlen grammja 100,000 embert ölhetne meg.

  2, Azonban pont a nyílméregbékák táplálékukból nyerik a méreg alapanyagát, így amennyiben a megfelelő rovarokkal táplálkoznak (ami gyakran hangyákat jelent), teljesen ártalmatlanok.

 3, Ezzel szemben Ausztrália kihalás által fenyegetett Corroboree békái (Pseudophryne corroboree, P. pengilleyi) maguk állítják elő a gerincesek közt egyedülálló mérgüket.

 4, A békáknak nem kell inniuk, a bőrükön keresztül szívják fel a vizet.

 5, A brekkencsek is vedlenek! Mivel azonban bőrük nem száraz és szarus, a vékony réteget pedig többnyire megeszik, nem lehet a hüllőkéhez hasonló bőröket találni a természetben.

 6, Egyes békák testhosszuk hússzorosát képesek megugrani – ez olyan, mintha egy átlag ember 30 méterest ugrana.

 7, Amikor a Darwin-béka ebihalja kikel, a hím béka lenyeli őket és a kis brekik a rezonátoraiban fejlődnek, 60 teljes napog. Ezt követően az apa “világra köhögi” gyermekeit – immáron kifejlett, apró békákként.

 8, Amikor a béka nyelni akar, pislog, ugyanis az izom, ami ebben segíti, egyúttal a szemgolyóját is mozgatja :D

 9, Egy Észak-amerikai békafaj minden télen megfagy és tavasszal újraéled. Ősszel, amikor hűvösre fordul az idő, életfolyamatai lassan leállnak – nem mozog, nem lélegzik és a szíve sem dobog. Amint felmelegszik azonban az idő, a béka kiolvad és mintha mi sem történt volna, tovaugrál.

 10, A brekegés fajspecifikus és akár egy mérföldre elhallatszik.

 

11, Az üvegbékáknak áttetsző a bőrük, így szabadon láthatóak belsőszerveik, csontjaik és izmaik. Szabad szemmel figyelhető, hogyan ver a szíve vagy emészti az ebédjét.

 12, A békák egész életükben nőnek – csontjaikon minden éven új réteg képződik, amiket úgy lehet megszámolni, akár a fák évgyűrűit.

13, Akár a napozók, a forró égöv békái is bekenik magukat, hogy ne égjenek le (no meg hogy ne száradjanak ki).

14, A világ legkisebb békái a Paedophryne dekot és a Paedophryne verrucosa, Pápua Új-Guinea Guinea büszke lakosai, bár alig érik el a 9 mm-t.

15, Minden békák legnagyobbika a góliát- béka, amely elérheti a 30 centis testhosszt (lábakkal 90!) és akár 3 kilós súlyt. Mint egy újszülött...

16, Békák meglepő módon a Föld legszárazabb pontjain is találhatóak – hogy túléljenek, többnyire földalatti üregekben élnek, vagy a száraz időszakokban beássák magukat a földbe (akár 1.5 méter mélyre). Gyakran raktároznak vizet, vagy épp készítenek védőburkot levedlett bőrük rétegeiből.

Viszlát és kösz a halakat!

1. 43 delfinfajt ismerünk – ezek közül 38 tengeri (ezek a legismertebbek), míg 5 édesvízi.
   
   
   
2. A legkisebb delfinek 120 centisek, míg a legnagyobbak akár 10 méteresek is lehetnek. Súlyuk 40 kilótól akár 11 tonnáig változik – a rekordtartó a gyilkosbálna.
   
   
3. Különbözőségük miatt eltérő hosszú ideig bírják levegő nélkül. Némelyiknek 20 másodpercenként kell feljönnie levegőért, a nagyobb fajok némelyike akár 30 percig is bírja.
4. A delfinek csapatokban élnek és a tagok közt nagyon szoros a kapcsolat. Gondoskodnak a beteg, öreg vagy sérült egyedekről.
   
   
   
5. Közösen vadásznak, sok taktikájuk ugyanis jól összehangolt együttműködést igényel. Az orkák (gyilkosbálnák) egyes csapatjai eltérő módon vadásznak és ezeket hagyományként adják tovább. Ritkán próbálnak vagy képesek egyedül ellátni magukat.
6. A delfinek társasági és játékos lények. A csapaton belül szívesen játszanak egymással, akár tárgyakat is használva (légbuborékot, hínárdarabokat). A nagyobb delfinek néha más állatfajokat „szívatnak”, néha a táplálékul szolgáló lényekkel játszanak. 
   
   
   
7. A delfineknél is vannak nagymamák! A kardszárnyú delfinek nőstényei sokáig élnek, azonban életüknek csak egy kis részében képesek szülni és szoptatni, így a csapat idősebb hölgyei segítenek a kicsikkel, ahogy tudnak.
   
   
   
8. Átlagosan 17 évet élnek, azonban megfigyeltek már a vadonban 50 éves delfint is. Az abszolút rekorder – amennyiben helyesen állapították meg a korát - „Nagyi”, egy 105(!) éves kardszárnyú delfin. Először 1967-ben fogták be a csapatával és már akkor túl öregnek ítélték a tengeri emlősparknak, így elengedték. Akkor úgy tippelték, 1911-ben születhetett – még az előtt, hogy elsüllyedt volna a Titanic!
   
   
   
9. Az hallás és az echolokáció (azaz hanghullámok visszaverődése alapján történő tájékozódás) kulcsszerepet játszik a delfinek életében. Hangokkal kommunikálnak, hangokkal keresik a táplálékukat és zavaros vízben ezzel kerülik ki az akadályokat. Egyes kutatások szerint még nevet is adnak egymásnak.
   
   
10. A látásuk is kiváló, vízben és a vízfelszín felett egyaránt. Míg a szaglásuk gyenge, meglepő módon a tapintásuk fejlett – a bőrük egész testükön nagyon érzékeny, így például kapcsolataik ápolására különféle érintéseket használnak. 
    
    
    
    
    
11. Két gyomruk van, akár a kérődzőknek és hasonló is a szerepük – az egyikben az épp elkapott halakat tárolják, míg az emésztés a másikban zajlik.
12. Akár 300 méter mélyre is merülhetnek.
13. A hátúszója minden delfinnek egyedi és azonosítani lehet őket ennek alapján.
14. Akár 40 km/órás sebességgel is képesek úszni – ez háromszor gyorsabb, mint a világ leggyorsabb úszója!
    
    
    
15. Egy delfinnek akár 100 foga is lehet. Ezek azonban csak a táplálék megragadására, nem rágására szolgálnak. Egészben nyelik le a zsákmányukat és egy felnőtt delfin akár 15 kilónyi élelmet is igényelhet naponta.
16. Akár 6-9 méter magasra is kiugorhatnak a vízből.
17. A delfinek agya a testükhöz mérten a második legnagyobb az állatvilágban – csupán az ember előzi meg. 
    
    
18. Ez a hatalmas agy sosem alszik teljesen – egy része mindig éber, hogy alvás közben az állat megfelelő időközönként levegőt vegyen és ne lephesse meg ragadozó.
19. Nagyon gyorsan gyógyulnak, túlélhetnek akár komoly cápatámadásokat és mély sebeket is, mert nem véreznek el. Nem tudják biztosan, minek köszönhetik ezt, de egyedülállóak az emlősvilágban.

 

+20.  "Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél – pontosan a fenti okok miatt." 

//Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak//

Svédország - Tudtad-e?

Svédországba, egész pontosan az Uppsala városában működő XIII. Erik Svéd Királyi Mágusképző Szakiskolába utazott a Bagolykő Mágustanoda diákjainak és tanárainak számottevő hányada, így ez alkalomból jöjjön néhány érdekesség az országról. Vikingek, hideg, szauna, Volvo, Ericson és IKEA. Ezek bizonyára mind eszünkbe jutottak már, de lássuk, mi is van még.

1. Svédország államformája az alkotmányos monarchia, hivatalos neve a Konungariket Sverige, azaz Svéd Királyság. Első ismert uralkodócsaládja a VI. Győztes Erik által alapított Yngling- vagy Munsö-ház (970-1061), uralkodói sora azonban a mítoszok idejéig nyúlik vissza. 

2. Svédország jelenlegi uralkodója pedig 1973. szeptember 15-e óta XVI. Károly Gusztáv király, aki az 1818 óta hatalmon lévő Bernadotte-ház tagja. Nagyapját, IV Gusztáv Adolf királyt követte a trónon és nem koronázták meg. Felesége Silvia Renate Sommerlath, egy német tolmács, akivel a müncheni olimpián ismerkedett meg. Három gyerekük van, Viktória hercegnő, Károly Fülöp herceg és Madeleine hercegnő, akik közül Viktória koronahercegnő a trónörökös.

3. Svédország hivatalos nyelve a svéd, további az ország egyes régióiban beszélt nyelvek még a lapp és a finn, de szinte mindenki beszél angolul, így kicsi az esélye, hogy gondot okozzon a svéd nyelvtudás hiánya, ha az országban szeretnénk tartózkodni egy ideig. Az ország hivatalos nyelve egyébként egészen 2009-ig nem volt meghatározva semmilyen írott formában.

4. Ha svédek, akkor vikingek és varégok, de számos germán népcsoport is ide vezeti vissza gyökereit (illetve a norvégokhoz meg a dánokhoz, ne hagyjuk ki őket sem). 

5. A 9. és 10. században a svéd vikingek egy csoportja nagy utazásra indult, majd Kelet-Európa egyik távoli csücskében telepedett le megalapítva az Orosz Királyságot. Néhány ritka kivételtől eltekintve szinte az összes orosz cár viking felmenőkkel is büszkélkedhetett.

6. Az Európai Unió országai közül Franciaország és Spanyolország után Svédország területe a legnagyobb, lakossága viszont kevesebb mint Magyarországé. 

7. Svédország legnagyobb és legnépesebb városai Stockholm, Göteborg, Malmö és Uppsala, ezek a városok azonban európai viszonylatban kicsinek számítanak. A főváros, Stockholm érdekessége, hogy a város Malar-tó és a Balti-tenger közötti 14 szigetre épült

8. Európában Svédországban a legmagasabb a várható élettartam, 2006-ban ez 80,51 év volt.

9. A Nobel-díj alapítója egy svéd kémikus és felfedező volt, Alfred Bernhard Nobel, a díjakat pedig 1901 óta minden évben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda a kémia, fizika, orvostudomány és irodalom legjobbjainak. A Nobel béke-díj odaítélése Nobel végakarata szerint a norvég parlament kiváltsága. Továbbá 1968 óta a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezése nyomán a közgazdasági emlékdíjjal egészült ki a díjak listája.

10. Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját 1908-ban. Ma 28 nemzeti parkja van az országnak, valamint egy nagy kiterjedésű sárkányrezervátuma.

11. Svédországban őshonos többek között a rénszarvas, a jávorszarvas, a rozsomák, a havasi nyúl, a borjúfóka, a hermelin és a svéd sróforrú sárkány. 

12. A svéd nemzeti hangszer a nyckelharpa, ami egy hegedűhöz némileg hasonlító vonós hangszer és neve szó szerint kulcsos hárfát jelent. 

13. A svédek nemzeti eledele a köttbullar, a svéd húsgolyó.

14. A svédek hagyományos ételei közé tartozik még a Jansson, egy hering-specialitás és a Lussekatter (Luca cicák), ami egy Luca-napkor készített sütemény.

15. Ha már ünnepek, a svédek szeretnek ünnepelni. A számunkra is megszokott ünnepek mellett mellett megünneplik a király, a királyné és a koronahercegnő születés- és névnapja is. Ez a hat alkalom annyira fontos, hogy munkaszüneti nap is egyben. 

16. A svéd zászló napja a svéd nemzeti ünnep. Június 6-án kerül megünneplésre minden évben, ugyanis 1523-ban ezen a napon lépett trónra I. Gusztáv király, megalapítva a mai Svéd Királyságot.

17. A svédek körében nagyobb hagyománya van a csoportsportoknak, mint az egyéni sportoknak. Ilyen a kézilabda, a foci, a hoki és mindennemű téli sport, de a kviddics is. 

18. A svédek nemzeti itala a glögg, ami egy fűszeres boros ital és fahéjrudakkal szolgálják fel.

19. Bátrak kipróbálhatják a szintén svéd specialitásként is számon tartott erjesztett heringet, ami állítólag egy halász feledékenységének és a véletlennek köszönhető recept, ugyanis az illető túl kevés sót tett a tartósítani kívánt halra, ami aztán... hát tudjuk. Vigyázat, ez a hal tényleg távolról bűzlik. 

20. Svédországról bizonyára az IKEA is eszünkbe jut, mint a főként bútorokat gyártó nemzetközi cégcsoport. Hogy jelent-e valami érdekeset a név a svéd nyelvben esetleg? Nem. Ez egy betűszó, ami az alapító nevének és lakóhelyének kezdőbetűiből áll (Ingvar Kamprad, Emtaryd, Agunnaryd). 

21. Harisnyás Pippi, Háztetey Károly, Juharfalvi Emil, az Oroszlánszívű testvérek és további klasszikus mesefigurák kitalálója, a világ egyik valaha élt legnagyobb gyerekkönyvalkotója, Astrid Lindgren Svédországban született és alkotott. A svédek legkedveltebb meseírója volt, 2002-ben bekövetkezett halálát egy nemzet gyászolta.

22. A világ egyig, anyagilag a legsikeresebbeknek közé sorolható valaha volt popzenekara a svéd ABBA.

23 Több tízezer budapesti zsidó köszönhette menekülését a II. világháború idején egy svéd diplomatának, Raoul Wallenbergnek, aki a háború alatt úgynevezett menleveleket (Schutzpass) állított ki, megmentve így ezeket az embereket a deportálástól.

24. Ingrid Bergman és Greta Garbo híres színésznők svéd származásúak, akárcsak Ingmar Bergman, világhírű filmrendező.

25. A svéd irodalom gyökerei ősiek, az első írásos emlékek a 9. századból származó rúnafeliratok. A latin betűs írás ezeken a területeken csak a 12. században terjedt el. A svéd irodalomhoz pedig olyan nevek köthetők, mint a már említett Astrid Lindgren, Selma Lagerlöf, August Strindberg és Pär Lagerkvist.

26. A rúnák nem csak egyszerű írásjelek, hanem mágikus erővel bírnak és jósláshoz is használatosak. Svédországban egyébként nagyobb a hagyománya a rúnamágiának, mint az azt kiegészítő pálcás mágiának.

27. A svéd folklór fontos ünnepei a viking időkből származó Midsommar (Szent Iván-éj) és a Walpurgis éjszakája. Mindkettőnek nagy hagyománya van és számos szokás kötődik hozzájuk.

28. Svédországban a karácsonyi ajándékot nem a Télapó vagy a Jézuska hozza a gyerekeknek, hanem egy Jultomten nevű manó.

29. Az országban nagy hagyománya van a karácsonyi vásároknak. Csak Stockholmban öt kerül megrendezésre minden évben Advent idején, négy a muglik számára és egy a város mágusnegyedében várja tárt karokkal a boszorkányokat és varázslókat. Utóbbi vásár sajátos nevezetessége a mágikus mozgó betlehem.

30. Svédország északi része túlnyúlik az Északi Sarkkörön, így itt nem kel fel a nap a téli időszakban, nyáron pedig nem nyugszik le. Viszont annak ellenére is, hogy ennyire északi fekvésű az ország, éghajlata a Golf áramlatnak köszönhetően jóval enyhébb, mint gondolnánk. 

A sámánok titokzatos világa

A sámánizmus egy ősi hitrendszer, amely a természeti erők és szellemek tiszteletén alapul. Számos formája létezik szerte a világon, így sokszor nem lehet általános igazságokat megállapítani a sámánizmust követő népek szokásairól, de ettől még tény marad, hogy számos különlegességet tartogat mindenki számára ez a téma, aki egy kicsit is jobban belemerül.

Mi most elsősorban ízelítőt szeretnénk adni arról, hogy mik a főbb jelenségek, hogyan működik a sámánizmus, de ne féljetek, nem fogjátok halálra unni magatok! Ennek érdekében pontokba szedve tálaljuk az egészet! : D

Tudtad, hogy..?

- Sámánná nem lehet válni, azzá születni kell. Azoknak a gyermekeknek, akik foggal születnek vagy eggyel több ujjuk van, mint a szokásos, jó esélyük van arra, hogy kitanulják a sámánság mesterségét

- Ugyanis ez is egy munka! A sámán az, aki a szellemekkel kommunikál a közösség érdekében. Például, ha nem esik az eső és kiszárad a termés, akkor ő könyörög azért, hogy szánja meg őket az ég. Mindemellett pedig a gyógyítás feladata is gyakran rájuk maradt

- A jellegzetes, sokak által ismert sámándobot a sámán saját kezűleg szokta elkészíteni

- A sámánok sok hiedelemvilágban bika formáját képesek magukra ölteni, és a sámánok egymással ebben az alakban harcolnak

- Léteznek női sámánok is, mint például a japánok itakoja

- Mielőtt valaki teljes jogú sámán lesz, egy másik sámán keze alatt tanul, és avatáson kell részt vennie, amely a hiedelem szerint a szellemek világában történik

- A sámánizmus jellegzetes hármas világfelépítése (a Világfa törzse körül van az emberek világa, a gyökerénél a holtaké, a koronájában pedig az isteneké) megegyezik a magyar ősvallás világképével

- Mivel nálunk is voltak sámánok, csak éppen táltosnak hívták őket

- A szellemek között a ragadozó állatok képében megjelenőek általában ártó szellemet jelölnek

- A sámánizmusban fontos a hármas szám. Szerintük az embereknek három lelkük van, melyek közül az egyik az igazi, a másik, a „továbbvivő lélek” a fajfenntartáshoz kapcsolódik, a külső lélek pedig a vándorló lélek

- A sámánok, ha a szellemek mérgesek és az sem segít, ha „meglátogatják” őket, akkor áldozatokkal próbálják meg őket kiengesztelni

Kedvet kaptál ahhoz, hogy kicsit komolyabban is elmerülj a sámánok világában? Nem kell messzire menned hozzá, elég egyet kattintanod, ugyanis Diószegi Vilmos rövidke, ám annál tartalmasabb könyve elérhető online!

Jó olvasást! : )
Diószegi Vilmos - Samanizmus

Tanuljunk elmetérképpel!

Rengeteg különböző tanulási módszer van, amivel segíthetünk magunknak megjegyezni a fontos dolgokat – ezek közül az egyik nem más, mint az elmetérkép, vagy más nevén gondolattérkép. Azoknak, akik vizuális alkatok és könnyebben tanulnak meg valamit, ha az látványos, ez nagyban segíthet!

A módszer lényege nem más, mint a logikai kapcsolatok megtalálása, amiket különböző jelzésekkel, képszerűen viszünk fel a papírra. Elsősorban fekvő oldalon érdemes nekifogni, mert ez sokkal nagyobb teret nyit a térkép elkészítésére – hiába ugyanakkora ugyanis a lap, ha az agyunk az álló formátumnál korlátokat érez.



Első lépésben középre írjuk fel a témát. Ezt kellően cikornyás betűkkel is megtehetjük, hiszen ez lesz mindennek a kiindulópontja, és amíg rajzolgatunk, addig lélekben fel tudunk készülni a tanulásra.

Az elmetérképnél mindig nagyobbtól a kisebb felé haladunk. Ennek az elvén a második lépés az, hogy a fő altémáknak ágakat rajzoljunk a középpontból indulva. Ezeket érdemes külön színnel jelölni, hiszen az ágak végén lesz maga a lényeges, megtanulandó tartalom. Ha különböző színekkel írunk, akkor sokkal jobban elkülönülnek egymástól a részek, ami segíti a jobb átláthatóságot.

Miután megvannak a fő irányok, a harmadik lépésben az egyes ágakat bonthatjuk tovább, kisebb egységekre. Itt már fontos, hogy a saját logikánk szerint egymásra épülő sorrendet tartsuk, mert ez lesz az, amit könnyebben megtanulunk. Nem feltétlenül egyezik a tankönyv logikájával, de ettől nem kell megijedni!


Néhány hasznos tipp:
- Segít, ha az azonos logikai kapcsolatokhoz mindig ugyanazt a jelzést használjuk, mint például a matematikában az egyenlőség jelnél – azonnal tudod egy pillantásból, hogy mit jelent. Ilyeneket alkothatsz te is!
- A témákat nem csak az írás színével választhatjuk el, hanem szövegbuborékszerűen is körberajzolhatjuk, ezzel keretet adva az egyes részeknek. Ez főleg akkor hasznos, hogyha szövegtömböket is írunk rá, nem csak szavakat és gondolatokat.
- A betűk nagyságával jelezhetjük magunknak, hogy mi az igazán fontos az elmetérkép tartalmából, és mi az, ami szinte már csak érdekességszámba megy.
- Az elmetérkép kiegészíthető kompozícióba illesztett post-itekkel, sormintákkal, bármivel, ami segít eszedbe juttatni a tananyagot.



Ha pedig mindaz nem lenne elég, hogy a tanulást remekül segíti, akkor még azt is eláruljuk, hogy ha elmetérképet készítesz és jól sikerül, akkor mindenki a jegyzeteid csodájára fog járni! : D

Ha kipróbáltad és szerinted is jól sikerült, akkor fotózd le elmetérképedet és küldd el nekünk! : )

A mackók pszichológiája

November 7. idén az "ölelgess medvét!" jeligét viselte, aminek leírásában, az apróbetűs részben a szervezők azt kérték, lehetőleg plüss mackóval kísérletezzünk. Bár a jeles nap már régen elmúlt, mégis utánajártunk, honnan is ered ez a közkedvelt játék és miért is kellene ölelgetnünk :)

 

Hogyan született a Teddy mackó? Az Egyesült Államok egyik elnöke, Theodore ‘Teddy’ Roosevelt 1902-ben visszautasította egy medve lelövését vadászkirándulása során, amit az ottani lapok nevetségesnek találtak. Egy játékgyáros, Morris Michtom azonban úgy gondolta, ez inkább nemes dolog és megálmodta az aranyos, ölelgetnivaló medvebocsot, akit az elnök után Teddynek keresztelt el. Kicsivel később jelentek meg németországban a mozgatható végtagú medvécskék. Azóta hosszú út áll mögöttük, népszerűségük azonban töretlen és ennek nem is egy oka van :)

1. Ha a zöldségeket és gyümölcsöket maci alakra vágjuk, a gyerekek sokkal nagyobb eséllyel eszik meg azt. A maci barátságosabbá, szimpatikusabbá teszi a dolgokat.

2. A „The Healthy Teddy Clinic” nevezetű gyermekklinikán a nővérek plüssmacikkal magyarázzák és tanítják az egészségüggyel kapcsolatos dolgokat a gyerekeknek.

3. Azoknál a felnőtteknél és idősebb tinédzsereknél, akik plüssmacit, vagy más plüssállatot visznek magukkal az epilepszia vizsgálatakor, gyakrabban negatív az eredmény – a macid akár az epilepszia kezelésében is segíthet!
4. Sok pszichológiai kísérletnél segítenek még a plüssmacik, például arra használják, hogy az idegességet kiküszöbölve, tapasztalataikat egy plüssmackónak a fülébe suttogva mondják el, ezzel pedig sokkal effektívebb eredményeket érhetnek el.

5. … vagy éppen arra is akad számos példa, hogy macikon mutatják be nekik, a szóbeli tájékoztatáson kívül, mi vár majd rájuk a kísérletben. Egy macival mindent könnyebb megérteni!
6. Egyes kölyök állatoknak kis korukban óriási szüksége van a testvéreikre az egészséges fejlődéshez, így az ilyenekről gondoskodó szervezetek, ha nincs több egyforma korú állatkájuk, plüssel pótolják átmenetileg őket.

7. A brit felnőttek 35%-a beismerte, hogy plüssmackóval alszik. Ez minden harmadik felnőtt...és csak azok, akik felvállalták ;) Ennek a nagyobbik része valószínűleg hölgy – egyetemisták körében a lányok 80%, míg a fiúknak csak 10%-a ismerte be mackó birtoklását.

8. Hogy az állatok is ugyanúgy szeretik a macikat, mint az ember, egy elárvult kis kenguru története is bizonyítja. A gondozója adta neki a mackóját és Zsebibaba mindenhova magával cepeli – ölelgeti, játék gyanánt a rúgásokat gyakorolja rajta és vele is alszik.

9. Nem csak traumatizált állatkáknak, hanem bántalmazott gyermekeknek is szoktak terápiás céllal mackót adni, aki segíthet nekik feldolgozni a történteket, csökkenti a stresszt és biztonságérzetet nyújt.

10. A mackód társaságibbá és nyitottabbá tehet :) A fentebb felsoroltak miatt pedig egészségesebbé is, ne félj hát élvezni a társaságát <3 (titokban úgyis egy csomó embernek van...)

Itt az ősz – igyunk teát!

A tea, mint az egyik legismertebb ital, már hosszú évszázadok óta része az emberek életének szerte a világon. Különböző fajtáit sokféle módon felhasználják nem csak a hétköznapokban, hanem a gyógyításban vagy diétáknál egyaránt.

Teacserjét elsősorban a Távol-Keleten termesztenek (pl. Kína, Srí Lanka, Tajvan), de Ausztrália és Kenya is jelentős exportőr. Maga a teaital a teacserje leveléből készül, amelyet, miután leszedtek a növényről az ültetvényeken, különféle előkészítési eljárásoknak vetnek alá. Ezek történhetnek hagyományos, tehát kézi módon, vagy gépileg. A kézi módszer a jó minőségű tealevelek feldolgozására szolgál, míg a gépi módszer a gyengébb minőségű levelekhez használatos (ezekből általában filterek készülnek).

A teát a levelek leszedésének időpontja és a kezelés fajtája alapján osztályozzák. Megkülönböztethetünk tiszta teákat és teakeverékeket, így míg egyes teákban csak a levelek találhatók, addig másokban egyéb hozzáadott növényi részek vagy fűszerek is (pl. gyümölcsös teák vagy jázminos tea). Teának nevezzük továbbá azokat a forrázott növényi alapanyagokból készült italokat is, amelyek valójában nem tartalmazzák a teacserje levelét (pl. csipkebogyótea). A számtalan teafajta közül most a fekete, a zöld és a fehér teát emeljük ki.

A fekete tea a zöld tealevelek hőkezelésével (fermentálás) készül. Leforrázva – nevével ellentétben – nem fekete színű, hanem sötétsárgás árnyalatú. Íze erős, aromája szinte minden kortynál másnak érződik. Fogyasztása élénkíti a vérkeringést (koffein), illetve a benne található antioxidánsok hatására csökkenti a szívbetegségek és a rák kialakulásának kockázatát. Fogbetegségek megelőzésére is hasznos, de hátránya, hogy elszínezi a fogakat. Speciális fajtája az Earl Grey, ami különböző fekete teák keveréke.

A zöld tea leveleit a fekete teával ellentétben nem fermentálják. A szüret után gőzölik és melegítik a növényt, így az erjedési folyamatok leállnak. Főzete világos színű, íze lényegesen enyhébb a fekete teáénál. Gyógyhatása közismert, erősíti az immunrendszert, és a fekete teához hasonlóan szintén segít megelőzni a rákot. Fogyasztásának állítólag nincs semmiféle káros vagy kedvezőtlen hatása. A zöld tea közismert a japán teaszertartás kapcsán. A legfontosabb termelő országok Kína és Japán.

A fehér tea a legkiválóbb minőségű. Nem levelekből, hanem a cserje bimbójából készül, amit ma is kézzel gyűjtenek be. Különlegessége miatt régen csak a császárok fogyaszthatták. Főzete világos színű, íze kellemes, hűsítő. Ennek a teának a legjobb az élettani hatása, antioxidáns-tartalma a kétszerese a zöld teáénak, és csökkenti a vérnyomást. Kevés koffeint tartalmaz, és gazdag nyomelemekben.

A teaivás sok kultúrában társasági esemény, a japánok mellett gondoljunk csak az angolokra. Van, ahol különféle módon ízesí-tik a teát, és van, ahol a maga természetességében élvezik. Az angolok tejjel isszák, az Amerikában elterjedt a jeges tea, míg itthon többnyire cukorral és citrommal fogyasztjuk. Mindegy, hogy melyik hagyománynak hódolunk, a tea kedvező hatásai letagadhatatlanok – igyunk hát sok teát!

Szerkesztőségi kérdés: Nektek milyen a kedvenc teátok? :) A válaszokat várjuk bagolyban! :)