Leander halála és újjá születése

Ezzel a cikkel a metálrajongóknak szeretnék kedvezni, és azoknak, akik még mai napig gyászolják a Leander Risingot, velem együtt. :( <3

Ma egy olyan íromány kerül a napvilágra, ami az egyik legnevesebb magyar metálbandák közé sorolandó, Leander Rising-gal fog foglalkozni.
Nem volt túl hosszú életű ez a csapat, hisz öt évvel ezelőtt alakult meg a banda, de ez alatt az időszak alatt rengeteg mindent elértek a srácok, nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokban is.

A Leander-projekt 2009-ben indult Köteles Leander(ének, billentyűk, basszusgitár ) előző zenekara, a Babylon feloszlása után. Ekkor még csak szólóprojekt volt a zenekar. 2010-ben Vörös Attila ( gitár ) felvette Leanderrel a kapcsolatot, miután az akkor már az interneten nagy port kavaró Csak Te c. dal eljutott hozzá. Majd egy 2010-es telt házas budapesti koncert után újabb két taggal, Takács József "Jozzy"val ( gitár, vokál ) és Maczák Márkkal( dobok ) megalapították közös zenekarukat. A későbbiekben Márk kilépett a bandából és a helyét Budai Béla vette át.



Névként a Leander maradt. 2011-ben egy sikeres nyári fesztivál turné után a Sony Magyarország is felfigyelt a zenekarra, aztán leszerződtette őket. 2012. március 24-én debütált első nagylemezük, a Szívidomár, majd nyáron a lemez angol változata, a Heart Tamer is megjelent, először online, majd 2012. november 27-én lemezes formában is. A zenekar 2012 nyarán változtatta nevét Leander Rising-ra.
2014. szeptemberében jelent meg az Öngyötrő c. második Leander Rising-album. 2015-ben az együttes bekerült A Daleurovíziós nemzeti dalválasztó show elődöntőjébe Lőjetek fel c. dalukkal.
Aztán 2015. szeptember 6-át a Leander fanok úgy emlegetik, hogy: „ A legszomorúbb vasárnap”. Mivel a zenekar hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy az év végén beszünteti működését, ergo feloszlik.
A bejelentés után még egy „utolsó útra” indult a zenekar, bejárták szinte az egész országot, ezek mellett pedig London sem maradt ki. Az utolsó koncertjük december 27.-én volt Budapesten, a Barba Negrában.

De Köteles Leander Leander Kills néven folytatta a zenélést. Jelenleg még most jönnek ki az új dalok.

Leander: „Személy szerint én vissza fogok kanyarodni a kezdetekhez, egyedül összedobok egy egész lemezt Leander Kills néven. Sok mondanivalóm gyűlt össze. Olyan lemezt szeretnék, amibe minden érzelmemet és dühömet bele tudom rakni. Remélhetőleg tavasszal meg is fog jelenni és ősszel már szeretnék jelentkezni az első dalokkal. Emellett csináljuk az Amigodot. A fiúk nevében nem tudok nyilatkozni, de azt bizton állíthatom, hogy a Vulgar Display of Covert folytatják, tudtommal elég nagy turné van tervben náluk. Jozzynak is ott van a String Theory, és más izgalmas projektjei is alakulnak.”

Én így szeretnék búcsúzni a Leander Rising-tól, köszönök nekik mindent, az elmúlt öt évet, és sok sikert kívánok nekik a jövőben. Valamint továbbra is hallgatni fogom a Leander Kills-t és figyelemmel fogom követni az eseményeket.

Végezetül itt van néhány link, amiket összegyűjtöttem:

Leander Rising - Szomorú Vasárnap

Leander Rising - Lőjjetek fel 

Leander Rising - SzívIdomár

Leander Rising - Öngyötrő 

Leander Kills - Te Leszel A Párom

Leander Kills - Szerelmetlen dal 

Leander Kills - Valami Folyjon

Amigod - Este van 

Amigod - Hősöd

Fall out boy - The Phoenix

Egy kis zene mára, ami felpörgethet titeket így a hét közepén! :) Jó szórakozást! :)

Rise and Shine

                      avagy kelj fel és járj zenék az évkezdésre

Mint minden évben, most is gyászoljuk a nyarat és az elvesztett szabadidőt az iskola beköszöntével. Az évnyitó után pedig belevethetjük magunkat a tanulásba, a könyvekbe és az igék magolásába. Kell ez nekünk egyáltalán? Elkeserítő válasz, de igen. Viszont ahhoz, hogy könnyebben kibírjuk ezt a tortúrát, hoztam is nektek pár zenét, amit addig hallgathattok, amíg a végén ki nem süt a nap, és túl nem vagyunk a vizsgákon. Megint. 

Szóval csapataitokat és erőiteket vonultassátok fel a harcmezőre, és készüljetek a csatára!

SzA

Az ajtó mögött

A The Doors zenekar egy olyan világot nyitott meg, ami nagyban meghatározta a későbbi rock zene történetét. 

 A hatvanas évek közepén alakuló együttes a mai napig ismert, köszönhető ez a feledhetetlen, sámánista előadásoknak.  A kor szelleméhez híven lázadó szellemű, és kihívó dalszövegeik voltak, amiket élő egyenes tévé adásban sem kívántak cenzúrázni. Nevüket egy William Blake által írt vers idézetéről kapták: "Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában: végtelennek." Színpadi előadásaikon az énekest annyira elragadta a zene, hogy külön szeánsznak tűnt egy-egy dal előadása és olykor a színpadról kellett lerángatni őt.

 Sokszor az együttest kizárólag Jim Morrison miatt ismerik, és bizony így volt ez az ő idejükben is. Bár ő volt az énekes, és a zenék többségét is ő írta, mindig kiemelte, hogy egy bandában játszik. A hírek szerint egyszer, mikor úgy konferelták fel a zenekart, hogy Jim Morrison és a The Doors, nem volt hajlandó addig felmenni a színpadra, amíg egyszerűen csak The Doors-ként nem hívják be őket.

 Még egy évtizedet sem zenéltek, amikor a frontember, Jim Morisson rejtélyes körülmények között meghalt. Előtte barátnőjével Párizsba vonult vissza. Egyes pletykák szerint Morrison megrendezte a halálát, hogy elbújjon a nyilvánosság elől, mások szerint pedig egy bárban halt meg, majd visszacipelték a testét a hotelszobájába, hogy minden nyomot eltüntessenek.

Zenéjük hitvallását Jim Morrison így fogalmazta meg: „Szeretek minden reakciót, amit a zenével váltok ki. Bármit, amitől az emberek gondolkodni kezdenek. Úgy értem, hogyha egy egész helyiséget meg tudsz tölteni részeg, belőtt emberekkel akkor ideje felébredni és elgondolkodni, hogy sikerült valamit elérni."

People Are Strange

The End


Riders on the Storm


L.A. Woman

SzA

Waitangi Day

Üdvözlet mindenkinek! Ha nem tudnátok nevezetes nap van ma, a Fülöp-szívek legkedvesebb országában, Új-Zélandon! (*belezokog az ikre hajába, mert még mindig nem tudta feldolgozni, hogy el kellett jönniük onnan*)

A Waitangi Day-nek nevezett nemzeti ünnep a Waitangi Egyezménynek állít emléket. 1840-ben február hatodikán a Brit korona küldöttei és 500 Maori törzsfőnök ekkor írtak alá Új-Zéland alapító okiratát. Először 1934-ben emlékeztek meg erről a napról, és 1974 óta munkaszüneti nap náluk a február hatodika. (Én igazán pártolnám ennek az ünnepnek az átvételét Magyarországra is! Olyan szívesen kihagytam volna a mai Átváltozástan órát!)

Míg egyes emberek csak a szabad napot látják a mai napban (izé...), a Maori törzsek tagjai főleg arra használják fel az időt, hogy reflektáljanak az Egyezményre - különösen, hogy az 1970-es évek óta egyre nagyobb vitát kavar az Egyezmény helye a modern Új-Zéland napjaiban, és ez jelentős hatással van a megemlékezésekre is. A fő probléma ott keresendő, hogy egyes aktivisták szeretnék, ha kiemeltebb szerepe lenne az Egyezménynek, ugyanakkor a tiltakozók szerint a Britek átverték a Maorikat, és elcsaklizták tőlük a földjeiket! Ez az ellentét 1840-ből származik: A Waitangi Egyezmény aláírásával Új-Zéland a Brit Birodalom része lett és biztosította a maorik jogait a földjeikhez - elvileg. Ugyanis a maori és az angol nyelvű változat szövege nem azonos, így nem lehetünk biztosak benne, miben is állapodtak meg! (ezért kell jól tudni legalább idegen nyelven! Így biztos lehetsz benne, hogy nem szedik el a földed, vagy adnak el egy hippogriffért!)

Mindenesetre a munkaszüneti napon sokféle koncert és fesztivál van, sőt egyes helyeken a maori kultúrával is meg lehet ismerkedni! Mivel ma van Bob Marley születésnapja is, ezért sok helyen reggae zenét lehet hallani - ezért búcsúzóul én is tőle hagyok itt nektek egy számot:

- F2

Robert Johnson és az Ördög maga?

Robert Johnsonról nagyon sok pletyka kering. Az amerikai bluesgitáros egy olyan korba született, amikor a feketéket alsóbbrendű fajnak tartották, és ezen déli származása sem segített. Igazi misztérium övezi őt, még a születési dátumát sem tudják pontosan megállapítani. Van, ahol 1902, vagy 1912 szerepel hivatalos papírjai között, de az általános időpont, 1911 viszont igen kevés helyen áll. De miért is lett olyan híres ez az elnyomásban élő fekete zenész? Mert alkut kötött magával az ördöggel.

Hatása a rock és blues zenére vitathatatlan, dalait több híres előadó is feldolgozta már (köztük a The Rolling Stones, Eric Clapton, Led Zeppelin, Bob Dylan, Red Hot Chili Peppers stb. hogy csak a legismertebb együtteseket soroljam fel). Csupán 29 dalt vettek fel tőle, mégis bekerült a világ 100 legjobb gitárosai közé, és az elsők között iktatták be a Rock and Roll Hall Frame-be. De mitől volt olyan hihetetlenül jó és híres ez az ember, hogy több film is feldolgozta rövid, és sötét foltokkal teli életét?

A legenda szerint, a tehetségét nem Istentől kapta, hanem a 61-es és 49-es út kereszteződésénél idézte meg az ördögöt és kötött vele alkut. Eladta a lelkét a tehetségéért. Állítólag ez az oka annak, hogy nagyon rövid idő alatt lett nagyon rossz gitárosból, a világ egyik legismertebbje. A legenda tényét erősíti, hogy halálát sem tudják pontosan megállapítani. Nem tudják mikor, hol és miért halt meg. Egyes feltételezések szerint tüdőgyulladásban, mások úgy gondolják, szifiliszben lelte halálát, de a halotti bizonyítvány szerint holttestét egyetlen orvos sem látta.

Maga Johnson sosem erősítette meg ezeket a pletykákat, ám több dalának címe is utalhat az alkura, köztük a Hellhound on My Trail (Pokolkutya a sarkamban), vagy a Me and the Devil Blues (Én és az ördög blues), valamint leghíresebb dala a Crossroad blues (Útkereszteződési blues). 

Annyi bizonyos, hogy korán lelte halálát, állítólag alig töltötte be a 27. évét. A legenda viszont majd' 100 évvel később is ugyanolyan elevenen él az emberekben, mint akkor. 

Hellhound on My Trail


Me and the Devil Blues

Crossroad Blues

SzA

Have a bad day...

Sziasztok!

Ma elég borongós, szomorkás idő van, az esőnek is lóg a lába. :/ Úgyhogy gondoltam hozok néhány számot, ami esetleg feldobhatja a hangulatunkat. :)

Az időjárásról csak annyit, hogy Szegeden ma van a hét leghidegebb napja, 14 fok van napközben, este pedig 12 lesz. És egy kis esőt is kapunk a nyakunba, ha minden igaz... Holnap egy kicsit melegszik a hőmérséklet, 16 fokot kapunk, este viszont már csak 6 fok lesz. Azt hiszem, hogy véget kell vetni az esti romantikus sétáknak. Pesten kicsivel jobb a helyzet, de csak néhány fokkal, úgyhogy vigyázzatok magatokra, nehogy megfázzatok! Kabát, sapka, sál... A kesztyű talán még várhat... 

És akkor néhány muzsika

Danel Powter - Bad day 

Habár nem egy pörgős, pattogós szám, én imádom a klippjét. Loise-szal egyszer ki is játszottunk egy ilyen egymás-rajzát-befejezzük játékot a Pacaszobában, ha érdekel titeket, akkor olvassátok el bátran! Addig is hallgassátok ez a szomorkás, mégis kedves dalt!

A következő dal egy sorozatból, a Glee-ből van.

Glee - Singing in the rain/Umbrella

Imádom ezt a sorozatot, csak valahogy soha nem jutok el a végéig. Imádom, ahogy két frankó számot összehoznak és ez a kis dalocska baromi jól sikerült! Látvány is, de remélem azért nekünk nem kell majd az umbrella. ;)

Boomdabash - Sunshine reggae

És ha már rossz az idő, akkor legyen egy kis napsütéses dallamunk is a végére. Nekem baromira hiányzik a napsütés, és habár tegnap nagyon szép idő volt, úgy tűnik, hogy ma nem kapunk egy szemernyit sem. :( De legalább a dallam elhozza nekünk a nyarat és a napsütést! :)