Először is egy kis bevezető
következik – macskákról és kneazle-kről egyaránt. A két faj
hasonló, mindkettő kismacskaféle, ragadozó életmódú emlős. Fő
megkülönböztető jegyeik a kneazle bojtos oroszlánfarka és
pöttyös bundája, valamint gyakran jóval nagyobb mérete – míg
a legnagyobb macskafajták 9 kilósak, a legnagyobb kneazle-ök 12-t
is megüthetik. A bent tartott macskák 13-15 évig élnek, a
kneazle-ök átlagosan 17-19 évig (ha kinti állatokról van szó,
az élettartam csökken, mert könnyebben eshetnek baleset, bestiák
vagy fertőzések áldozatául). Intelligens lények, bár sokkal
önfejűbbek a kutyáknál és kevésbé szófogadóak. A kneazlek
képesek a rosszindulat és ártó szándék érzékelésére, így
figyelmeztetnek a gyanús alakokra és lehetnek agresszívek.
Különleges képességük, hogy mindig hazatalálnak és gazdájukat
is hazavezetik. Besorolásuk XXX – amennyiben tisztavérűek – és
tartásukhoz minisztériumi engedély szükséges.

Mindkét világban vannak emberek,
akik ezen állatok tenyésztéséből élnek. A két fajt egyébként
lehetséges keresztezni, aminek során köztes méretű és
intelligenciájú félvérek születnek. Amennyiben szelídebb,
emberhez szokott kedvencet szeretnénk, érdemes őket keresni fel.
A kneazle bajusz felhasználható pálcamagként, azonban
alacsonyabbrendű a főnixtoll, unikornisszőr és sárkányszív
magokkal szemben.
Kezdetek
Mivel intelligens és kíváncsi
lényekről van szó, még beszerzésük előtt bizonyosodjunk meg,
hogy minden mérgező vagy veszélyes tárgyat elzárunk, vagy
elérhetetlen helyre helyezünk (ládába, szekrénybe, kulccsal
zárható fiókba, dobozba). Ilyenek a tisztítószerek,
kozmetikumok, bájitalok és alapanyagaik, a nejlonzacskók és a
magasról lógó zsinórok. Ezen felül a törékeny holmikat is
kezeljük bűbájjal vagy rögzítsük, mert szeretik játék közben
lelökdösni őket, amit a tintánk vagy fioláink egyaránt
bánhatnak.
Második lépésben szerezzünk be
mindent, amire feltétlen szükségünk lesz: fekhelyet, alomtálcát
és almot, vizes és élelmes tálkát. Ezeket igazítsuk ahhoz, hány
állatot szeretnénk és várhatóan mekkorára nőnek – az
általános tanács, hogy minden cicának külön fekhely, tálkák,
alomtálból pedig a cicák számánál eggyel több kell. Jó, ha
tálból olyat választunk, ami nem borul fel könnyen, nem lehet
egykettőre elrágni és könnyen tisztán tartható. Az alomtálakat
naponta érdemes tisztítani, hogy ne legyen szaguk, ez a mi és
kedvencünk érdeke is, hogy ne halmozódjanak a kórokozók és az
ammónia. Ami a fekhelyet illeti, egy kellő méretű puhán kibélelt
kosár vagy doboz megfelelő, de ennek helyét néha csak
kompromisszum árán találjuk meg- a macskák általában
kiválasztják a nekik legjobban tetsző pontját a szobának,
rajtunk múlik, mennyire szeretnénk ezt megpróbálni
megváltoztatni. Bent tartott cicáknál továbbá ajánlatos kaparó
beszerzése, amennyiben szeretnénk megkímélni a bútorainkat. Az
állat szőre, hosszától és struktúrájától függően szorul
ápolásra, valamint nem árt utánanézni az egyes fajták
igényeinek.
Etetés
A macskák helyes etetése nagyon
fontos tevékenység, mert befolyásolhatja az állat élettartamát.
Ha új kedvencet viszünk haza, az első hetekben igyekezzünk
kitapasztalni, hogy mit szeret a cica, mert felesleges lenne olyan
eledelekbe beruházni, amiket végül nem eszik meg a kedvencünk –
annál is inkább, hogy elkerüljük a koplalást, ami felléphet
egyes egyedeknél a nem tetsző táplálék miatt. Manapság rengeteg
konzervet és száraztápot lehet venni, amik közül pénztárcánknak
megfelelőt tudunk választani, de ne felejtsük el, hogy a macska
húsevő, és nem növényevő állat, tehát érdemes megnézni az
eledelek összetételét, és amiben több a növényi eredetű
táplálék (szója, gabonafélék) százalékszáma, mint a húsé,
azt nem érdemes megvenni, mert rosszat tesz a macska emésztésének.
Az, hogy száraz vagy nedves tápot kapjon-e az állat, még az
állatorvosok között is vita tárgya, de a legtöbben úgy tartják,
hogy még a rossz szárazeledel is jobb, mint bármelyik konzerv, de
annak a megállapítása, hogy mi jó a macska emésztésének,
igazából a gazdi dolga. Meg kell figyelni a macska székletét,
amit megtehetünk a napi alomtakarításnál, és ha nagyon lágy,
akkor inkább a száraztáp az előnyös, ha viszont kemény, akkor
lágyítani kell, és biztosítani a több folyadékbevitelt. A
közhiedelemmel ellentétben tejet nem ajánlott a macskáknak adni,
mert bélhurutot kaphatnak tőle. Szorulásos macskánál (elsősorban
a hosszú szőrű fajtáknál fordul elő) segíthetnek a szőrcsomó
oldó készítmények, amelyeket az állatkereskedésben megvehetünk.
Ezekből létezik krémes és jutalomfalatos verzió is, de ha nem
szeretnénk, hogy a macska végigkenje a krémet a lakáson, akkor
ajánlottabb a jutalomfalat, ami ily módon beépülhet a napi
etetési rituáléba. Mindig biztosítsunk elegendő vizet az állat
számára! Az a legjobb, ha több vizes edénye is van a házban,
ezek nem koszolnak, tehát a gazdinak sem okoz több takarítanivalót,
de érdemes szem elé rakni az innivalót a macskáknak, főleg, ha
száraztáppal etetjük, mert ettől fokozottan kívánhatják a
vizet. Sokan mai napig háztartási maradékkal etetik a macskákat,
de ez állatorvosi szempontból nem javallott. Ugyanúgy tiltólistán
van a csokoládé, a szójás szalámi készítmények, a nyers hús,
illetve a sertéshús, ami nem csak hogy komoly szorulást okozhat
kedvencünknél, de nyers formájában olyan baktériumot
tartalmazhat, ami káros a macska egészségére, és végzetessé
válhat a hatása. A legelőnyösebb persze az lenne, ha az állatok
sült-főtt csirkehúst, halat kapnának, de ezt igen kevesen
engedhetik meg sajnos maguknak. Csontot, szálkás halat semmiképp
ne adjunk a macskának, mert fulladást okozhat! Fontos figyelni
arra, hogy a macskánk éppen milyen korban van. A boltokban
találhatunk megfelelő ételt kismacskáknak, felnőtt cicáknak, és
öreg kedvenceinknek is, ha pedig sterilizált macskánk van, akkor
fokozottan oda kell figyelni az étkezésére, hogy elkerüljük a
vese problémákat, de ma már nekik is lehet speciális tápot
kapni.
Egészség és állatorvos
A legalapvetőbb védelem, amit
kedvencünknek nyújthatunk és amivel óvhatjuk egészségét, a
védőoltás. Számos betegséget jobb megelőzni, mivel ha elkapják
őket, vagy belepusztulnak, vagy nem gyógyíthatóak ki teljesen
belőle. Az általánosan használt vakcinák hatékony és biztos
védelmet nyújtanak a következő betegségekkel szemben:
leukózis,
fertőző
hashártyagyulladás (FIP-vírus),
fertőző
bélgyulladás (panleukopenia),
fertőző
rhinotracheitis (herpes vírus),
calicivírus okozta
nátha,
veszettség.
Az állat alapimmunitásának létrehozásához 9 hetes kortól
kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kell kapnia,
hiszen az anyától a tejjel felvett ellenanyagok szintje egyre
csökken. Ezek a védőoltások a kölyköknél csak akkor
hatékonyak, ha megismétlésre kerülnek, hogy a szervezet
memóriasejtjei jól rögzítsék azt.
Az állatorvos tájékoztatja a gazdit a kismacska
számára szükséges valamennyi oltásról, és arról, hogy meddig
nem érintkezhet más macskákkal. Az állatorvos a védőoltásokat
oltási könyvbe írja be, hogy nyomon lehessen követni, milyen
fertőző betegségek ellen védett az állat. Ez nagyon fontos
dokumentum, a veszettség oltásokat is tartalmazza, és kiállítások,
utazások esetén az állat egészségi állapotának igazolására
szolgál.
A kölyökkori oltások védelme nem tart egész
életükön át. A védőoltásokat évente egyszer
ismételni kell, hogy a felnőtt macska biztosan védett legyen a
fertőző betegségek ellen. Az évi ismétlő oltások emlékeztetik,
felfrissítik a macska immunrendszerét. Azért is fontosak, mert az
állatorvos ellenőrizni tudja macskánk egészségi állapotát.
oltásnapló

A másik gyakori beavatkozás az
ivartalanítás, vagy a nőstények gyógyszeres fogamzásgátlása,
mivel a macskafélék igen szapora állatok. Kandúroknál az
ivartalanítást azért ajánlják, hogy megelőzzék a pubertás
után jelentkező szokások kialakulását – a vizeletes
területjelölést, a fokozott kóborlást, az agresszivitást, mivel
mindez veszélyt jelent, főként az autósforgalom és a
sérülésekkel járó fertőzések miatt. Fontos, hogy az
ivartalanításra a pubertás előtt kerüljön sor, mert csak így
előzhető meg a szokások kialakulása. Hátránya, hogy az állat
hízásra és vesebetegségekre hajlamossá válik, megnőhet viszont
az élettartama. A nőstények az ivarérettség elérése után az
év nagy részében rendszeresen ivarzanak: háromhetente, 3-5 napon
keresztül. Az ivarzás idején a legtöbb nőstény viselkedése
megváltozik- hangos nyávogással “hívja” a kandúrokat, és
nyugtalanná válik, sokat hempereg, étvágya csökken. Az
ivartalanítás után ezek elmúlnak, valamint csökken a méh
daganatos és gyulladásos betegségeinek, illetve az emlődaganatok
kialakulásának valószínűsége is. A másik lehetőség olyan
gyógyszer (vagy bájital) beszerzése, ami hormonálisan gátolja az
ivarzást, ennek általában néhány hónap-fél év a hatóideje.
Kitsune