Az ajtó mögött

A The Doors zenekar egy olyan világot nyitott meg, ami nagyban meghatározta a későbbi rock zene történetét. 

 A hatvanas évek közepén alakuló együttes a mai napig ismert, köszönhető ez a feledhetetlen, sámánista előadásoknak.  A kor szelleméhez híven lázadó szellemű, és kihívó dalszövegeik voltak, amiket élő egyenes tévé adásban sem kívántak cenzúrázni. Nevüket egy William Blake által írt vers idézetéről kapták: "Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában: végtelennek." Színpadi előadásaikon az énekest annyira elragadta a zene, hogy külön szeánsznak tűnt egy-egy dal előadása és olykor a színpadról kellett lerángatni őt.

 Sokszor az együttest kizárólag Jim Morrison miatt ismerik, és bizony így volt ez az ő idejükben is. Bár ő volt az énekes, és a zenék többségét is ő írta, mindig kiemelte, hogy egy bandában játszik. A hírek szerint egyszer, mikor úgy konferelták fel a zenekart, hogy Jim Morrison és a The Doors, nem volt hajlandó addig felmenni a színpadra, amíg egyszerűen csak The Doors-ként nem hívják be őket.

 Még egy évtizedet sem zenéltek, amikor a frontember, Jim Morisson rejtélyes körülmények között meghalt. Előtte barátnőjével Párizsba vonult vissza. Egyes pletykák szerint Morrison megrendezte a halálát, hogy elbújjon a nyilvánosság elől, mások szerint pedig egy bárban halt meg, majd visszacipelték a testét a hotelszobájába, hogy minden nyomot eltüntessenek.

Zenéjük hitvallását Jim Morrison így fogalmazta meg: „Szeretek minden reakciót, amit a zenével váltok ki. Bármit, amitől az emberek gondolkodni kezdenek. Úgy értem, hogyha egy egész helyiséget meg tudsz tölteni részeg, belőtt emberekkel akkor ideje felébredni és elgondolkodni, hogy sikerült valamit elérni."

People Are Strange

The End


Riders on the Storm


L.A. Woman

SzA

Üdv az Eridonban, avagy az újoncok - Elena Rose

Az eridon egyik szeme sír, a másik nevet. Elvégre a tanév végén jó pár nagy piros kiballag az iskolából, azonban maradnak, sőt jönnek a helyükre kis pirosok. Így az elkövetkezendő pár cikkemben az újoncainkkal készítek kisebb interjúkat, hogy mindenki jobban megismerje őket.

Az első alanyom Elena Rose, a már nem is olyan új újonc. Elena tavaly évközepén költözött be az Ericon házba és azóta, mint valami forgószél közlekedik a folyosókon. A mindig vidám lánnyal a Tetőtéren futottam össze, ahol mindenféléről faggattam.

Szia! Ha jól tudom, akkor idén fejezed be az első osztályt. Így, egy év távlatából mit gondolsz; milyen dolog bagolykövesnek lenni? Milyen az iskola légköre?

Fantasztikus! Nem is tudom, eddig hogy élhettem úgy, hogy nem tudtam erről a helyről.

Lényegében barátságos. Jó, mindenhol vannak olyanok, akik legszívesebben rád küldenének nyolc átkot, csak hogy megszabaduljanak tőled, de mindezektől eltekintve, szeretek itt lenni.

Mi volt az első benyomásod az Eridonról?

Hogy, egy kedves ház. Az ittlevők többnyire barátságosak. Az első napomon is tárt karokkal fogadtak, ahogy betettem a lábam a toronyba.

Ki volt az első ember, akivel megismerkedtél az iskolában és ki volt az első a házban?

Az első... Ki is volt az... Á, megvan! Dolánszky Alex. Az Eridonból pedig a legjobb barátnőm, Ashley Valerie Stanwood.

Ha jól tudom, akkor te csak most, az iskola kezdete előtt tudtad meg, hogy boszorkány vagy. Milyen érzés volt, megtudni, hogy varázserővel bírsz?

Ijesztő, de egyben izgalmas is. Jó érzés volt tudni, hogy bármire képes lehet, de egyben rémisztő is, mert féltem attól, hogy esetleg valakinek baja lehet miattam.

Néha még nekünk is honvágyunk van, gondolom neked is. Arra lennék kíváncsi, hogy neked ki és mi hiányzik legjobban az otthonodból?

Hogy újra láthassam a valódi szüleimet. A nevelő szüleimet is nagyon, nagyon szeretem, de a valódiak mégis jobbak lennének.  Néha azt kívánom, bárcsak lenne még egy utolsó nap, amit velük tölthetnék.  Otthon Centraliában.

Hogy sikerültek a vizsgák? Esetleg van olyan, mint még nem vagy túl, ha igen, akkor félsz tőle?

Amiket eddig megírtam azok véleményem szerint, jól sikerültek.  Bár, még van kettő, amit meg kéne írnom, és bevallom, egy kicsit félek tőlük...

Melyik a kedvenc tantárgyad, ha ilyen nincs, akkor melyik az  tantárgy, amit a legközelebb érzel magadhoz?

Kedvenc tantárgyam még nincs. Viszont, ami véleményem szerint a legközelebb áll hozzám, az a Sötét Varázslatok Kivédése, vagy ahogy sokan rövidítik, SVK. Miután megtudtam, hogy boszorkány vagyok, onnantól kezdve kezdett érdekelni minden, ami a mágiával kapcsolatos. Így jött a képbe az SVK.  Nagyon szeretem, de  a "kedvencnek" még nem akarom beállítani, mert lehet, hogy az elkövetkező években lesz olyan tantárgy amit jobban fogok szeretni.

Ki a kedvenc tanárod?

Hornyák Gábor  tanárbácsi. Lehet, hogy azért, mert vele volt az első órám,  amikor  ideérkeztem.  Még mindig tisztán emlékszek arra a napra. Először nem mertem bemenni a Rúnatan terembe, de végül amikor összefutottam Keiko-val, ő behúzott a terembe.

Már elég régóta az iskolában tartózkodsz, ki az az ember, aki ez idő alatt a legközelebb került hozzád?

Hmm... A barátnőmön, Ashley-n kívül... Azt hiszem Végardó Erik. Pontosan én sem tudom megmagyarázni, miért választottam őt erre a "posztra".  Egyszerűen csak úgy érzem, hogy vele kell maradnom.

Van olyan, aki személyesen nem ismersz, csak láttad vagy hallottál róla, de szívesen megismernéd, esetleg találkoznál vele?

Persze! Nem ismerek még itt ebben az iskolában mindenkit.  Szóval,  sok emberrel szeretnék még találkozni az ittlétem során. Talán, akit közelebbről megismernék, az Czettner R. Benjámin.

Mit vársz a második évtől?

Több kalandot! Olyan eseményeket, amiket sosem fogok elfelejteni az életem során. Meg persze azt is, hogy több varázsigét sajátítsak el.

Lehet, sőt, biztos, hogy korai ezt kérdezni, de vannak nagyon elhivatott emberek, így hátha. Szóval már tudod, hogy mit fogsz csinálni, ha elvégzed az iskolát, vagy ezen még nem is gondolkoztál?

Bevallom nem sokat gondolkoztam még ilyeneken. Talán, visszamegyek Amerikába, de az is lehet, hogy itt maradok Magyarországon. Ha visszamegyek, akkor követem anya példáját, és színésznőnek tanulok tovább. Viszont, ha Magyarországon maradok, akkor pedig ideköltözöm Bogolyfalvára és keresek valamilyen munkát.

Üzenj valamit a jövendőbeli elsősöknek. Mit csináljanak másképpen, esetleg ugyan úgy mint te. Mit tanácsolsz nekik.

Hogy bármit ad az élet, bármennyire is maguk alatt vannak, az az egy gondolat lebegjen a szemük előtt, hogy egyszer majd vége lesz, és onnantól kezdve, csak jobb sors várhat rájuk.

Ja, és egy dolgot ne csináljanak úgy, ahogy én szoktam. Ne idegeskedjenek mindenen, ahogy én szoktam. Nálam általában amikor ilyen állapotban vagyok valamelyik testrészem bánja. Szóval csak higgadtan!

Köszönöm, hogy időt szakítottál rám, további szép napot és sok szerencsét mindenhez.

Én is köszönöm! További szép napot!

Nemzetközi nőnap

Sziasztok!

Boldog nőnapot minden kedves nőnemű Főnixnek!

Tudtátok, hogy nőnap már 1948. óta létezik Magyarországon? Minden évben március 8.-án a férfiak köszöntik a nőket és kifejezik tiszteletüket és megbecsülésüket a női nemet képviselők iránt.
A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.
Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben történt, amikor március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
A rendszerváltás után a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

/Forrás: wikipédia/

Végzőseink búcsúznak - Lenna

Lenna Alice Goldberg - az Eridon mindenki által ismert Lennája, aki az elmúlt években hajtóként a legmegbízhatóbb játékosok egyikeként lopta be magát a kviddiccsezők szívébe, az Eridon és az Arany Főnixek csapatának kapitánya volt, valamint prefektusi jelvényt is viselt. Ha nem seprűn lovagol (vagy épp kötelességeit teljesítette), sokszor látni könyvvel a kezében ezt az angol származású, szép hölgyet, aki a ház kívül-belül vörösei közé tartozik. Pár kérdés erejéig bátorkodtam megzavarni csokievés közben, nagyon barátságosan fogadott és még meg is kínált.

Öt éve vagy a Bagolykő diákja – miért épp ide kerültél?

Édesapám Magyarországon talált újra magára anyám halála után; itt alapított ismét családot, és hozott magával engem is. Így kézenfekvőnek tűnt egy itteni iskola.

Sajnálom, ha érzékeny témát érintettem.

Semmi gond, nem ismertem az anyámat, a nevelőanyám teljes mértékben betölti az anyaszerepet az életemben; habár néha azt kívánom - természetesen - bár ne csak képekről ismertem volna meg.

Vannak testvéreid? Valaki, aki esetleg nyomdokaidba léphet az iskolában?

Igen, kettő is! :) Persze mindketten féltestvéreim, de ez számomra fel se tűnik. Josh az idősebb és Lucy a fiatalabb; ha minden igaz, Josh jövőre kezd a Bagolykőben.

Akkor minden bizonnyal már meséltél neki, mik várnak rá. Mik voltak az első benyomásaid, amikor megérkeztél az iskolába?

Az, hogy milyen óriási nagy ez a hely és hogy a halálba találom én meg itt a WC-t :D Ja és, persze izgultam, hogy melyik házba fogok kerülni - mint minden gólya...

Milyenek voltak az első emberek, akiket megismertél? Milyen volt az Eridonba kerülni?

Arra emlékszem, hogy mindenki segitőkész volt és nagyon kedves, habár én felfújtam a dolgot és mindenhova beleláttam azt, hogy úgy néznek rám, mint egy állatkerti látványosságra, amikor új voltam. Valójában rám sem hederítettek, azt se tudták, ki vagyok, ha végigmentem a folyosón.
Az Eridont már az első perctől kezdve imádtam! Talán Loise, Lin, Caius, Riell voltak az elsők akikkel megismerkedtem, de már erre sem emlékszem pontosan, mert csak örültem, hogy itt a hajam vöröse beleolvad a színekbe és nem virítok ki a képből :D

Szerintem nagyon szép hajad van ^ ^ Mire emlékszel a legszívesebben vissza az elmúlt évekből?

Köszönöm, azt mondják anyué volt ilyen :)))
Sok mindenre, de talán a kviddicsmeccsekre, edzésekre. Azok hihetetlen adrenalinlöketeket adtak és élveztem az izgalmat. És habár Line kemény edzéseket tartott, még azokat is szerettem (persze inkább így utólag :D ).

Miben, mennyit fejlődtél szerinted az évek alatt és mi volt a legfontosabb, amit megtanultál?

Sokat, nagyon is sokat fejlődtem, például kviddicstudásban mindenképp; de ma már olyan varázslatot is elvégzek, amiről eleinte csak álmodtam. Az egyik legfontosabb, amit tanultam, a türelem, és az, hogy hiába tervezek el mindent - na nem mintha annyira terveznék... :D - úgyis fölösleges, mert borul az egész! ;)

Ha már tervezés - a tanulmányaidat és a kviddiccset illetően hogyan képzeled a folytatást?

Még nem tudom :D Lehet, hogy kezdek valamit a kviddiccsel; vagy elmegyek egy pályaválasztási tanácsadóhoz... De az apám mindenképpen tanárt szeretne faragni belőlem; pedig én ebben a tervének sikerében kételkedem. A nagyi meg azt szeretné, ha kiköltöznek hozzá Angliába; szóval bőven el vagyok látva tanácsokkal; és igazából mindenki jobban tudja, mit kéne csinálnom.

Van olyan vágyad, álmod, amit a záróvizsgák után szeretnél valóra váltani?

Hát, mindig is el szerettem volna menni egy pár helyre a világban (csak, hogy utazzak! :D)
Például Írország, Olaszország és Egyiptom nagyon vonz, meg szívesen belekóstolnék a keleti kultúrákba is egy kicsit. Ja és mindenképpen meglátogatnám az Északi-sarkot is, tuti nagyon érdekes! ;) Mindenképp megneznem a sarki fényt is!!!

Izgalmas terv! Akkor biztosan várod már az év végét. Milyen volt ez az utolsó év?

Igen is meg nem is. Egy kicsit sajnálom, hogy elvégzem a sulit, mert szeretek ide járni; de persze az élet meg tovább, jönnek új lehetőségek. Ez az év hihetetlenül gyorsan elment, gyorsabban mint a többi; és kezdem sajnálni, hogy nem használtam ki eléggé az időmet.

Mi a helyzet a vizsgákkal? Tartasz tőlük?

Általában nem vagyok egy túlzottan lámpalázas alkat; de most elmondom őszintén, hogy egy kicsit félek... De csak sikerül valahogy, mint korábban is; ezek is csak vizsgák, végül is. A probléma az, hogy kicsit hajlamos vagyok mindent az utolsó pillanatra hagyni, így a tanulást is

Menni fog, majd szorítunk nektek :) Az évek során melyik tantárgy és melyik tanár kerültek a legközelebb hozzád?

Köszönöm, már előre is! ^^
Hát ez jó kérdés... Természetesen a Repüléstant a kviddics miatt mindig is szerettem; és az SVK is mozgatta a fantáziámat. A tanárokkal igazából nem volt bajom soha; szerintem nem voltam én túl rossz diák :D Mégis, talán a legtöbb kapcsolatom Kahlil bácsival volt, hiszen házvezető tanárom; aki nagyon is odafigyel a fiókáira, én meg prefektusként amúgy is többet találkoztam vele. :)

Ha végül tanár lennél, mit tanítanál a legszívesebben?

Ha akkor már Repüléstant; de a kviddicsben inkább a gyakorlati rész a jobb! :) Esetleg még a Mágiatörténet sem lenne rossz. Vagy az Átváltoztatástan, de az talán nem megy elég jól nekem, vagy amit még el tudnék képzelni, az a Bűbájtan.

Meglepően sokféle tárgy, ahhoz képest, hogy nem akarsz tanítani :D
Hű, várj, akkor még itt az Asztronomia is! :D Az a baj, hogy igazából mind érdekes, valamennyire... Meg amúgy nem tudok könnyen dönteni...

Visszatérve az év végére, mik és kik azok, amiket/kiket a leginkább fogsz hiányolni, ha elhagyod a kastélyt?

Leginkább az Eridont, a sok bolond háztárssal- most nem sorolnék fel személy szerint mindenkit, de sokan fognak hiányozni. Meg persze a megszokott helyek, a klubhelyiség, az ismerps kviddicspálya, a nagyterem, és minden eddig evidensnek vett, hétköznapi dolog... Na és a kényelmes ágyam a szobában, főleg, hogy már nem kell járőröznöm, így igen jókat alszom benne!

Milyennek ismerted meg a többi házat? Mennyire szolgáltak rá a billogaikra? Okoztak neked nagy meglepetést?

A házak között igazából nincs is olyan nagy különbség, mint amennyire néhányan felfújják... Szerintem mindenkiben van mind a négy házból, csak az egyikből kiemelkedően sok, azért van ott! :D Általában a rellonosok okoztak kellemes meglepetést, sokkal kedvesebbek, mint ahogy hírlik, szóval senki ne higgyen a rémhíreknek és a "borítónak". ;) A billogoknak biztos van némi alapjuk is, de senki esetében se általánosítsunk! :)

Milyen jó tanáccsal szolgálnál a negyedéveseknek?

Azzal, hogy élvezzék ki, amíg itt lehetnek, és néha a tanulás helyett többet ér egy jó hócsata! ;)

Üzenj még valamit az Eridonnak utoljára, búcsúzóul!

Mindig legyetek büszkék arra, hogy Eridonosok vagytok, mert ez az egyik legjobb dolog a Bagolykőben! Soha ne szégyelljétek azt se, ha féltek, mert még a legbátrabbak is félnek néha, és sokkal nagyobb erésség, ha beismeritek! ;)
Ja és egyetek sok csokit, mert az jó! :D

Nagyon köszönöm, hogy időt szántál rám, meg a csokoládét is.

Igazan nincs mit, majd visszajarok csokit osztani! Cukrosnéni leszek ^ ^

(szerk. megj.: cukrosbácsink már úgyis van...)

(Kitsune, Ádám jóváhagyásával)

Végzőseink búcsúznak - Ginnie

Ha valakinek azt mondom: "Bocsi, nem láttad Virginiát?" valószínűleg nagyon furcsán néz rám, akkor is, ha a főnixek házába jár. Egyik kiemelkedő vöröskénket, ha hiszitek, ha nem így hívják, de mi inkább Ginnie fedőnévvel azonosítjuk, tudjátok a gonosz sárkánykémek ellen éppen ideális, meg amúgy is, ő olyan mint egy Ginnie. A lányka szent ünnepünkön született és onnantól nem volt megállás, felcseperedett, és már közöttünk van öt éve. Szinte hihetetlen ugye? Én pedig, mint jó harmadikos elkaptam, hogy kifaggassam, mert mindig is tetszett a vörös haja. Íme, mindenki Ginnie Marrywatherje: 

 

Az élet hegymászás, de a kilátás csodás!  

1. Hogy érzed magad az utolsó év küszöbén?

Hát, nagyon furcsán és kicsit összezavarodva, hogy őszinte legyek. Amikor évekkel ezelőtt először átléptem az iskola küszöbét el sem tudtam képzelni, hogy milyen lesz itt tanulni. Most azt nem tudom elképzelni, hogy ne itt tanuljak.

2. Melyik volt az öt év legemlékezetesebb pillanata számodra?

Rengeteg volt, azt hiszem, hogy egyet se tudnék úgy különösebben kiemelni. De azt hiszem, hogy amelyik a leggyakrabban eszembe jut, az a tavaly húsvét, amikor a beszélő csirkém az ölembe pottyant. Majdhogynem a szó szórós értelmében. Valamint az egész mágus tusa, ahol egyedüli Eridonosként indultam el. Bár, ez nem egy pillanat, de ez is nagyon emlékezetes a számomra.

3. Mi az, ami igazán hiányozni fog, ha véget ér az utolsó éved itt?

Sok minden, a hangulat, a társaság, az órák, a tanárok... a minden. Oké, tudom, hogy ez szentimentálisan hangzik, de így van. Akkor, amikor elballagunk sokunk életében egy korszak zárul le, és talán maga a korszak fog hiányozni. Tudom, ez furcsán hangzik, de ha ötödikes leszel, akkor megérted.

4. Mi az, amit úgy érzel, hogy még meg kell tenned a vizsgák előtt?

Tanulni rájuk.

5. Az évek során melyik tantárgy és melyik tanár kerültek a legközelebb hozzád?

Nem tudom, azt hiszem, hogy a legtöbb tanárral jó kapcsolatot alakítottam ki, de úgy különösebben senkivel sem lett jó kapcsolatom.

6. Inkább elméleti vagy inkább gyakorlati embernek tartod magad?

Egyértelműen gyakorlatinak. Ez abból is látszik, hogy előbb cselekszem, mint gondolkozom, legyen szó bármiről.

7.  Mestertanoncság, munka vagy világjárás? Mi a terved az elkövetkezendő két-három évre?

Hát, azt hiszem, hogy maradok mestertanoncnak, mert fogalmam sincs, hogy mit akarok kezdeni magammal és a jövőmmel, de mondjuk arról sincs fogalmam, hogy jövőre milyen szakra menjek. Szóval lehet, hogy majd vállalok valami munkát a faluban, és közben gondolkozom a jövőm felől. Majd meglátjuk. Még van pár hetem eldönteni, hogy mit szeretnék.

8.  Milyennek ismerted meg a házad? Másmilyen, mint amilyennek az elején hallottad?

Vidámnak, segítőkésznek és nyitottnak. Igazából nem nagyon hallottam róla semmit, csak a vonaton pár szót, de azok nem voltak túl mérvadóak. Szerintem az Eridon egy nagyon jó ház és szeretném, ha a jövőben ugyan olyan maradna, mint amilyen most.

9.  Ha egy zeneszámmal kellene jellemezned a házad, melyik lenne az?

Edda - Gyere őrült (mert minden Eridonos őrült egy picit)

10. Ha nem Eridonos lennél, melyik házba kötöttél volna ki szerinted?

Hű, ha hiszed, ha nem sokat gondolkoztam ezen az álmatlan éjszakáimon, és mindig arra jutottam, hogy akkor a Levitába kerültem volna. Megindokolni nem tudom, egyszerűen így érzem.

11. Ha tanár lennél, mit tanítanál a legszívesebben?

Nem tudom, még sosem gondolkoztam azon, hogy tanár legyek, de azt hiszem, hogy MitVall-t tanítanék a legszívesebben, mert az a tantárgy áll a legközelebb a szívemhez.

12. Melyik DÖK által szervezett program volt a kedvenced?

Mivel én magam is DÖK-ös vagyok sokban segédkeztem, így igazságtalan lenne egyet kiemelni.

13. Ha egy napra valaki más bőrébe bújhatnál, ki lenne az?

Leonie, mert ő mindig pattog és olyan boldog, igazából kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan csinálja, de még sosem kérdeztem meg tőle. De ha lenne egy ilyen lehetőségem, akkor Leonie lehetnék és tudnám kérdés nélkül is a választ.

14. Melyik az az öt szó, amivel elsőben a leginkább jellemezni tudtad volna a házad, és melyik az az öt, ami most a leginkább jellemző rád?

Eridon: piros, élettel telni, vidám, őrült, örök optimista,

Én: izgatott, összezavarodott, cél tudatlan, örök optimista, pattogós

15. A választott szavakat hogyan értékeled? Pozitívabb vagy negatívabb lett az összkép?

A hát tekintetében a lehető legpozitívabb értelemben, azonban amiket magamra mondtam azokat is-is. Van benne negatív és pozitív dolog egyaránt.

16. Melyik házból került ki az évek során a legtöbb barátod?

Ide most a saját házunkat számítsuk, vagy ne? Mert ha igen, akkor egyértelműen az Eridonból, ha meg ne, akkor a Rellonból.

17. Ki az, akivel úgy érzed, hogy az évek alatt életre szóló barátságot kötöttél?

Elizabeth Charlotte Vane, ő az évek során olyan lett, mintha az elveszett nővérem lenne.

18. Melyik vizsgától tartasz a leginkább?

A VAV-tól, mert ott nincs kifejezett tananyag, ott bármit kérdezhetnek, az elmúlt öt évből vagy tudod vagy nem.

19. Milyen jó tanáccsal szolgálnál a negyedéveseknek?

Az idei negyedikeseknek azt mondom, hogy készítsék fel magukat, mert a jövőévük nem lesz séta galopp. Lesznek jobb és rosszabb pillanatok. Lesz olyan, amikor abba akarják majd hagyni az egészet, de tartsanak ki, mert e végén rájönnek, hogy megéri.

És a kisebbeknek pedig azt üzenném, ha nem baj, hogy élvezzék ki, amíg kicsik lehetnek és élvezzék a gyerekkorukat amíg megtehetik.

20. Kívánj valamit a házadnak, amivel motiválni tudod a kisebbeket!

Egyszerre a kettőt, hát legyen. Azt kívánom, hogy a kicsik merjenek segítséget kérni a tapasztalt nagyobbaktól ha szükség van rá, és ne féljenek, úgy, ahogy én.

Köszönöm szépen, hogy válaszoltál a kérdéseimre, sok sikert kívánok neked a vizsgákhoz és ahhoz is, hogy megtaláld az életcélod!

Főnix a Főnixen

Sziasztok! 

Ismét itt a vizsgaidőszak, és hogyha sikerül, akkor belépek az utolsó évembe, amit itt a Bagolykőben tölthetek. A minap eszembe jutott, hogy szeretnék valami tetoválást magamnak, ami az Eridonra, a házra emlékeztet. Természetesen egyből a főnix jutott eszembe, így most hozok nektek néhány főnixes tetoválás ötletet! 

Hogyha esetleg van ötletetek, hogy milyen forma képviselhetné még az Eridont tetoválás formájában, írjátok meg kommentben! ;)

Waitangi Day

Üdvözlet mindenkinek! Ha nem tudnátok nevezetes nap van ma, a Fülöp-szívek legkedvesebb országában, Új-Zélandon! (*belezokog az ikre hajába, mert még mindig nem tudta feldolgozni, hogy el kellett jönniük onnan*)

A Waitangi Day-nek nevezett nemzeti ünnep a Waitangi Egyezménynek állít emléket. 1840-ben február hatodikán a Brit korona küldöttei és 500 Maori törzsfőnök ekkor írtak alá Új-Zéland alapító okiratát. Először 1934-ben emlékeztek meg erről a napról, és 1974 óta munkaszüneti nap náluk a február hatodika. (Én igazán pártolnám ennek az ünnepnek az átvételét Magyarországra is! Olyan szívesen kihagytam volna a mai Átváltozástan órát!)

Míg egyes emberek csak a szabad napot látják a mai napban (izé...), a Maori törzsek tagjai főleg arra használják fel az időt, hogy reflektáljanak az Egyezményre - különösen, hogy az 1970-es évek óta egyre nagyobb vitát kavar az Egyezmény helye a modern Új-Zéland napjaiban, és ez jelentős hatással van a megemlékezésekre is. A fő probléma ott keresendő, hogy egyes aktivisták szeretnék, ha kiemeltebb szerepe lenne az Egyezménynek, ugyanakkor a tiltakozók szerint a Britek átverték a Maorikat, és elcsaklizták tőlük a földjeiket! Ez az ellentét 1840-ből származik: A Waitangi Egyezmény aláírásával Új-Zéland a Brit Birodalom része lett és biztosította a maorik jogait a földjeikhez - elvileg. Ugyanis a maori és az angol nyelvű változat szövege nem azonos, így nem lehetünk biztosak benne, miben is állapodtak meg! (ezért kell jól tudni legalább idegen nyelven! Így biztos lehetsz benne, hogy nem szedik el a földed, vagy adnak el egy hippogriffért!)

Mindenesetre a munkaszüneti napon sokféle koncert és fesztivál van, sőt egyes helyeken a maori kultúrával is meg lehet ismerkedni! Mivel ma van Bob Marley születésnapja is, ezért sok helyen reggae zenét lehet hallani - ezért búcsúzóul én is tőle hagyok itt nektek egy számot:

- F2