Időtöltések esős napokra TOP 10

Odakint zuhog, nyomott a hangulatod és nem tudod mivel dobd fel egy kicsit? Akkor mi most segítünk pár tippel, hogy hogyan ne egyen meg téged az unalom! :)

1. Olvass egy jó könyvet! Régen halogatott regény vagy egy teljesen új felfedezés? Teljesen mindegy, csak magával tudjon sodorni a történet!

2. Ha pedig nem találtál semmit, ami érdekel, akkor írj te magad! Mi sem jobb annál, mint mikor egy-egy jó történettel szórakoztathatod a barátaid. (Arról nem is beszélve, hogy akár nekünk is írhatsz unalmas perceidben! ;) )

3. Mozogj! Táncolj, tornázz, jógázz - ami csak jólesik, hiszen felpezsdíti a tested, utána sokkal kevésbé fog tragikusnak tűnni a hangulat.

4. Főzz valami finomat, próbálj ki új recepteket! Mikor odakint úgysincs mit tenni, akkor a lakásban mindig lehet találni elfoglaltságot, a finom újdonságokat pedig mindenki szereti. Segítségül íme néhány link finom, forró italokhoz! :)

Narancsos forró csoki
Forró csoki
Amerikai forró csoki

5. Beszélgess! Akár az interneten, akár élőben vagy a kisállatoddal, de mindig gyorsabban repül az idő, ha van kivel eltölteni.

6. Kézműveskedj! Itt a blogon is találhatsz pár érdekes DIY ötletet, de az interneten is rengeteg van belőlük, próbálj ki valami újat, díszítsd ki a szobád vagy szaporítsd néhány ékszerrel a készleted. Aztán persze ne felejtsd el nekünk is megmutatni! ;)

Az Eridon blog ötleteit itt találod: DIY tippek

7. Nézz filmet a barátaiddal, családoddal! Ilyenkor még sorozatokba is érdemes belekezdeni, hiszen nem két nap lesz az ősz. :)

8. Takaríts! Ez nem biztos, hogy egy kedvenc időtöltés, de őszintén, megcsinálod majd, amikor ragyog odakint a nap és lenne jobb elfoglaltságod is?

9. Lomtalaníts! Megunt holmijaid, régi tankönyveid még el is adhatod, így nem csak a szekrényedben lesz egy kis plusz hely, hanem a zsebpénzed is gyarapszik! :D

10. Rajzolj, fess, zenélj, mindegy, csak alkoss valamit! Na nincsenek ötleteid, akkor nézz szét a neten, sok videó mutat be remek dolgokat, amikkel lenyűgözheted az ismerőseid. Kedvcsinálónak íme egy példa.

     

Itt az ősz – igyunk teát!

A tea, mint az egyik legismertebb ital, már hosszú évszázadok óta része az emberek életének szerte a világon. Különböző fajtáit sokféle módon felhasználják nem csak a hétköznapokban, hanem a gyógyításban vagy diétáknál egyaránt.

Teacserjét elsősorban a Távol-Keleten termesztenek (pl. Kína, Srí Lanka, Tajvan), de Ausztrália és Kenya is jelentős exportőr. Maga a teaital a teacserje leveléből készül, amelyet, miután leszedtek a növényről az ültetvényeken, különféle előkészítési eljárásoknak vetnek alá. Ezek történhetnek hagyományos, tehát kézi módon, vagy gépileg. A kézi módszer a jó minőségű tealevelek feldolgozására szolgál, míg a gépi módszer a gyengébb minőségű levelekhez használatos (ezekből általában filterek készülnek).

A teát a levelek leszedésének időpontja és a kezelés fajtája alapján osztályozzák. Megkülönböztethetünk tiszta teákat és teakeverékeket, így míg egyes teákban csak a levelek találhatók, addig másokban egyéb hozzáadott növényi részek vagy fűszerek is (pl. gyümölcsös teák vagy jázminos tea). Teának nevezzük továbbá azokat a forrázott növényi alapanyagokból készült italokat is, amelyek valójában nem tartalmazzák a teacserje levelét (pl. csipkebogyótea). A számtalan teafajta közül most a fekete, a zöld és a fehér teát emeljük ki.

A fekete tea a zöld tealevelek hőkezelésével (fermentálás) készül. Leforrázva – nevével ellentétben – nem fekete színű, hanem sötétsárgás árnyalatú. Íze erős, aromája szinte minden kortynál másnak érződik. Fogyasztása élénkíti a vérkeringést (koffein), illetve a benne található antioxidánsok hatására csökkenti a szívbetegségek és a rák kialakulásának kockázatát. Fogbetegségek megelőzésére is hasznos, de hátránya, hogy elszínezi a fogakat. Speciális fajtája az Earl Grey, ami különböző fekete teák keveréke.

A zöld tea leveleit a fekete teával ellentétben nem fermentálják. A szüret után gőzölik és melegítik a növényt, így az erjedési folyamatok leállnak. Főzete világos színű, íze lényegesen enyhébb a fekete teáénál. Gyógyhatása közismert, erősíti az immunrendszert, és a fekete teához hasonlóan szintén segít megelőzni a rákot. Fogyasztásának állítólag nincs semmiféle káros vagy kedvezőtlen hatása. A zöld tea közismert a japán teaszertartás kapcsán. A legfontosabb termelő országok Kína és Japán.

A fehér tea a legkiválóbb minőségű. Nem levelekből, hanem a cserje bimbójából készül, amit ma is kézzel gyűjtenek be. Különlegessége miatt régen csak a császárok fogyaszthatták. Főzete világos színű, íze kellemes, hűsítő. Ennek a teának a legjobb az élettani hatása, antioxidáns-tartalma a kétszerese a zöld teáénak, és csökkenti a vérnyomást. Kevés koffeint tartalmaz, és gazdag nyomelemekben.

A teaivás sok kultúrában társasági esemény, a japánok mellett gondoljunk csak az angolokra. Van, ahol különféle módon ízesí-tik a teát, és van, ahol a maga természetességében élvezik. Az angolok tejjel isszák, az Amerikában elterjedt a jeges tea, míg itthon többnyire cukorral és citrommal fogyasztjuk. Mindegy, hogy melyik hagyománynak hódolunk, a tea kedvező hatásai letagadhatatlanok – igyunk hát sok teát!

Szerkesztőségi kérdés: Nektek milyen a kedvenc teátok? :) A válaszokat várjuk bagolyban! :)

Egy hét a tengeri vidráknak

Szeptember utolsó hetét a világ számos táján a tengeri vidráknak szentelik, hogy felhívják az emberek figyelmét a tengerekben betöltött fontos szerepükre. Minden éven állatkertek, oceanáriumok, múzeumok, tengerbiológiai intézetek, filmesek, kutatók, oktatók kapcsolódnak be olyan programokba, amelyek ezeket az állatokat és a védelmükkel kapcsolatos témákat mutatják be. Ehhez szeretnénk mi is egy kicsit hozzájárulni :)

A tengeri vidrák a világ legkisebb tengeri emlősei - azonban a legnagyobb menyétféle ragadozók. Ezek a mókás állatok nem egy leg-et tudhatnak magukénak, lássunk ezek közül néhányat:

10. A tengeri vidra képes leélni úgy az életét, hogy sosem mászik ki a szárazföldre. Akár 60 méter mélyre is merülhet, a tengerfenéken vadászik, míg a felszínen - többnyire hátán lebegve - tisztálkodik, gondozza kicsinyeit, alszik és éli társas életét.

9. Szó szerint a legszőrösebb állat ezen a földtekén - bőrének egyetlen négyzethüvelykjén egymillió szőrszál van. Bundája annyira sűrű, hogy egyáltalán nincs szüksége zsírrétegre, hogy melegen tartsa magát.
8. Ezek a vidrák az állatvilág azon kevés fajához tartoznak, amelyek képesek eszközöket használni. Háton úszva, hasukon követ egyensúlyoznak és üllőként használják azt, hogy kemény héjú, ám ízletes zsákmányukhoz hozzájuthassanak (pl. kagylók, tengeri sünök).

7. A tengeri vidra az egyetlen tengeri emlős, ami képes a vízfenéken heverő köveket megmozgatni, valamint szintén az egyetlen, aki szája helyett mellső mancsaival kapja el zsákmányát.

6. Naponta testsúlyának 25-40%-ával megegyező tömegű ételt fogyaszt, több mint 100 különféle fajra vadászva.

5. Kínosan ügyel bundája tisztaságára - bármilyen szennyezés nehezíti a levegőbuborékok megtapadását a szőrszálak közt, amik izolálják, ami pedig létfontosságú számára. Ezért ideje jelentős százalékát azzal töltik, hogy tisztogatják a bundájukat és levegőt fújkálnak bele.

4. A vidrák társas állatok, sosem távolodnak el túl messzire. Gyakran alkotnak "tutajokat" - általában csak nőstények vagy csak hímek csoportjai - melyekben 10 vagy akár 1000 állat is együtt úszik, pihen, táplálkozik.

 3. Valaha 300 000-re becsülték állományukat és értékes szőrméjük miatt intenzíven vadászták őket, így számaik nagyon megcsappantak. Nemzetközi vadászati tilalmat vezettek be, ami segített megállítani a fogyatkozásukat, azonban mind a mai napig veszélyeztetett fajnak számítanak.

2. Hogy ne sodródjanak el egymástól alvás közben, egymás pracliját fogják.

1. Akár a jegesmedvék az Arktiszon, a vidrák a tengeri ökoszisztéma kulcsfontosságú faja - azzal, hogy tengeri sünökkel táplálkoznak, hozzájárulnak a kelperdők (ez egy hosszú algafajta) fennmaradásához, amik számos más fajnak - halaknak, apró, helyhez kötött lényeknek - adnak otthont. Ha a vidrák eltűnnének, a tengeri sünök teljesen lelegelnék az algát. Egyébként pont ezeket az algákat használják ágyként szőrös barátaink - derekuk köré csavarják a leveleket, hogy a tengeri áramlatok ne sodorják el őket.

Fall out boy - The Phoenix

Egy kis zene mára, ami felpörgethet titeket így a hét közepén! :) Jó szórakozást! :)

A studyblr jelenség

Először is gratulálni szeretnénk minden évfolyamlépő diáknak, hogy sikeresen vették a vizsgaidőszak akadályait, akinek pedig most nem sikerült, az se csüggedjen, jövőre biztosan jobban fog menni! :D

Most pedig következzen a cikk, ami talán segítséget nyújthat nektek egy kicsit a tanulós hétköznapokban! :)

A studyblr jelenség

Tudjátok mi az a Tumblr? Nyilván, hiszen nagyon sokan használjuk képek keresésére, megosztásokra, de azok kedvéért, akik mégsem tudnák, álljon itt egy rövid leírás:

A Tumblr mikroblogok létrehozására való felület, ahol a felhasználók szövegeket, képeket, videókat posztolhatnak és követhetik egymás blogjait. 2007-ben indult, azóta már több milliárd bejegyzés található rajta, amelyeket tagekkel láthatnak el a felhasználók, így könnyítve a keresést a blogok témái között. Nagyon sok közösség alakult ki, nem csak fandomok képviseltetik magukat, hanem különféle hobbik kedvelői, zenei stílusok szerint csoportosuló emberek, de olyanok is, akiknek a tanulás az életük.

Ezzel pedig el is jutottunk a mai témánkhoz, a Studyblrhöz. A szó az angol to study (tanulni) ige és a tumblr kereszteződéséből jött létre, néhol Studblrkét is megjelenik. Azok, akik magukat studyblrnek nevezik tanulással foglalkozó blogokat vezetnek, ahol vezetik a módszereiket, a napi/heti teljesítményüket, megmutatják egymásnak, hogy milyen jegyzeteket készítettek és hasznos tanácsokkal látják el egymást.

Ez miért jó? Pofon egyszerű! Nem csak hogy motiváló, még kreatívvá is teszi a tanulást. A studyblrt vezetők többnyire színes eszközökkel dolgoznak, tollakkal, filcekkel, igyekeznek minél szebb és átláthatóbb jegyzeteket készíteni, határidőnaplót vezetnek, amivel sokat dolgoznak, kidíszítik, és mindennek tetejében egymást is motiválják azzal, hogy megosztják, hogy mennyit haladtak. Mindeközben fotóznak, képszerkesztőket használnak, tehát nem csak az iskolai kő kemény tananyaggal vannak elfoglalva, hanem valódi alkotótevékenységet is végeznek – hasznos formában.

Mi kell ahhoz, hogy te is studyblr lehess?

Elsősorban kitartás, mellette pedig szép füzetek, amiket akár magad is kidíszíthetsz, olyan íróeszközök, amikkel szívesen dolgozol, valami, amivel tudsz fotózni, és természetesen egy blog a Tumblrön, ahová feltöltheted a képeidet. Ne felejts el tagelni, akkor sokkal több követőd lesz!

Mit nyersz vele?

- Egy olyan közösség tagja lehetsz, akik egész világon át öntenek az emberbe erőt, ha már megcsömörlött a tanulástól
- Kreatívan töltöd ez az időt, és ha nem unatkozol, akkor a tanulás is jobban fog menni
- Rengeteg tippet találhatsz, minimális angoltudással már tudsz kommunikálni a többiekkel, de magyarok is vannak fent az oldalon, csak keresni kell : )
- Sok-sok dicséretet! A studyblr közösség tagjai szívesen dicsérik meg egymás képeit, munkáit, úgyhogy az önbizalmadnak is jót fog tenni

Ha már sok a suli és úgy érzitek, hogy nincs időtök mindenre, csak kínlódás a tanulás, akkor mindenképp próbáljátok ki, veszteni nem lehet vele! : )

Csak ügyesen!

Interjú Bánkúti Izabellával

Bántúti Izabella, ismertebb nevén Izzi az Eridon egyik házhűen derűs és tűzrőlpattant tagja – a volt prefektus kisasszony hatalmas dinnyerajongó, így egy dinnyefagyit is kínáló cukrászdába invitáltam, hogy kifaggassam újdonsült erejéről. Nem épp mindennapi, hogy az ember elemi mágus legyen, eddig pedig nem is nagyon volt lehetőségem ilyen tanonccal beszélgetni, így nem kicsit voltam kíváncsi, amikor beléptem. A hölgy első pillantásra teljesen normálisnak és roppant rokonszenvesnek tűnt – ha eltekintünk örökös fészkelődésétől és attól, ahogy az ujjait tördelte időnként.



- Az első kérdésem az, hogy milyen volt először szembesülni az új erővel? Mennyire sikerült megbarátkozni vele?
- Féltem, rettegtem és még jobban megijedtem. De tényleg, csak úgy jött huss és puff, a szívbajt hozva rám. A legrosszabb, hogy azt mondták, ki se lehet kapcsolni, de elvileg nem bánt, meg jó dolog is. De én iszonyúan féltem, hogy mi lesz, ha fogom a kedvenc dinnyés fagyimat és a tűz miatt elolvad a tölcsér meg szenessé ég. *Kétségbeesett tekintet.* El tudod ezt képzelni, milyen rossz? Nem nyugodtam meg így egy tanév távlatából, de azt hiszem, annyira már nem tragikusan élem meg, sőt, látok benne néha jót is és lehetőséget, de azért még kicsit megrémiszt. Még mindig nem tudom, örülök-e neki vagy sem.

- Huss és puff? *avagy hogyan mutatkozott meg az erőd?* Tényleg ennyire vészes a helyzet? Üljek távolabb?
- Suhantam át a nappalin, itt a huss, mert... mert. Anyuék sose szoktak veszekedni, de megtörtént, miattam meg még rám is kiabáltak. Szóval otthon voltam, el akartam szaladni és láttam, hogy a tengericucum valaki kiengedte a hordozójából, én meg megijedtem, hogy besétál a kandallóba. Meg akartam őt menteni, de elbotlottam a szőnyegben és puff!, a kandallóban végeztem, ami tekintve, hogy még a téli időszakban jártunk, be volt gyújtva. Aztán puff! Majd kivettek onnan minden bibi és seb nélkül, aztán meg nagyon sírtam és hadonásztam és meggyulladt a kanapé. De ez a vége már elég... homályos.
Nem bántok senkit, becsszó.  Sosem akartam, csak azt se tudtam, honnan jött elő, meg mikor. Bár azért mintha a kezdettől fogva éreztem volna, mikor ki akart törni. Most nem olyan. Ha elég ügyes leszek, már nem csak magamra, de másra se leszek lassan veszélyes, azt hiszem ez az aggodalmam picit túlcsúszott egy határon utólag nézve. *nevetgél* De jobb félni, mint megijedni, nem?



- Mit mondott neked Merkovszky professzor? Hogy reagáltak a szüleid, a környezeted?
- Hogy hallotta, történt egy kis felfordulás. De aztán beszélgettünk, ő eléggé pozitívan állt hozzá, próbált segíteni és felvilágosítani, mi történik. Anyuék nálam sokkal jobban (mondjuk nálam mindenki...), azt tudnám mondani, hogy büszkék rám, nem furának, hanem különlegesnek tartanak. Az elején nagyon tartottam mások reakciójától, de most már biztosan tudom azt mondani, hogy még a barátaim is örülnek neki, mármint biztatnak és velem együtt szurkolnak a haladásomért. Elfogadták, nálam hamarabb és jobban. Sőt, van akitől már azt is hallottam mennyire menő ez az egész.

- Mihez kezdesz ezzel az új "turbóval"?
- Az elején meg akartam tőle szabadulni, de tényleg. Nem értettem miért, hogyan, miért pont a tűz. Aztán próbálkoztam - megszokni, elfogadni, kezelni. Nehéz ám! Szóval volt és van dolgom vele bőven, mielőtt bármit kezdhetnék vele. Meséltek sok szép dolgot, mit lehetne, mire lehetek vele képes. Kicsit még mindig motoszkál bennem az érzés, hogy talán nélküle egyszerűbb lenne, ahogy maradéktalanul a félelmem se távozott, de ahogy mondtam is, elkezdtem barátkozni vele és már magamtól is belevetem magma egy-egy feladatba, nem csak kényszerrel.



- Akkor szerencsére támogatás van  Mit gondolsz, meg fogja változtatni az erőd azt, ahogy az emberek rád tekintenek, viselkednek veled szemben?  Melyik lehetőségek tetszettek a legjobban? Befolyásolja a pályaválasztásodat, vagy még nem gondolkoztál ilyesmin?
- Igen, legalább rajtuk nem látom a félelmet, amit még érzek. Tartok tőle, hogy esetleg valaki megijed az erőmtől és majd nem barátkozik velem, viszont ismerek az iskolában mást, akinek már korábban kijött az ereje és őt nagyon menőnek tartják ezért. Szóval bármi lehet, kíváncsi vagyok rám hogy néznek majd.
Nagyon szeretem a fényeket, a fényjátékokat kiskorom óta és a tanárunk már jelezte, hogy valami színes tűzfélét is tudnak a már nagyon ügyesek csinálni. Azt picit várom már, hogy láthassam. Szerinte meg is fogom tanulni, de én ennyire nem rohannék előre. Pályaválasztás? Fogalmam sincs, kellene már ezen gondolkodni? *döbbenten pislog* Úúú! Kééépzeld, mikor volt a nagy nyaralásunk, a szigeten összefutottam egy kedves nénivel, aki szintén pyromágus. Valahogy úgy bevonzott. És bármennyire tartottam tőle, teljesen elragadta a tekintetem az, amit a tűzzel csinált és tanított is nekem valamit, na az nagyon megtetszett és azt hiszem azon a ponton kerültem először úgy a tűz közelébe, hogy félelem helyett örömöt éreztem. De még nem tudom, mi leszek, ha nagy leszek! *kétségbeesett fej* Azértazértazért... ha majd megtanultam valamit, ami nem veszélyes, meg szép, megmutatom ám szívesen!

- Vannak, akik már kicsi koruk óta tudják, hogy mik szeretnének lenni, ezért kíváncsiskodtam. Milyenek egyébként az idősebb tanoncok, közösen tanultok vagy mindenki egyedül? És rendben, alig várom.
- Igazából még mindenkivel nem hozott össze a sors, de például van a házban a prefektus lány, aki a szobatársam is, Ashley, igaz, ő nem a tűzzel játszik, de már nagyon ügyes, képzett. Eleinte ő gyakorolgatott velem. Igazából azt mondták és ezt is látom én, hogy itt mindenki mindenkinek segít a haladásban. Az biztos, hogy nagyon tartalmas évem volt, dolgozhattam együtt olyannal, akinek két eleme is van! Az nagyon duuuurva! Nem csak ez a veszélyes, de még jön mellé egy másik is! Szerintem én már beleőszültem volna, viszont sokat lehet tőle és minden másik embertől tanulni, gondolom. Az egyik lány megtanított fonni. Az egyik fiú meg megmutatta, hogy kell homokvárat építeni. *avagy Izabella pontos feladatértelmezése és válasza*

- Mit gondolsz, hogyan fogod használni az erődet? Inkább titkolod majd és csak szükség esetén, vagy hozzászoktatod az embereket, hogy ez is részed és nincs tőle félnivalójuk?
- Igazából nem tudom. Mármint a magam részéről inkább nem ezzel kezdem a bemutatkozást, hiszen ha én félni tudok, biztos van így más is ezzel, és mi van ha megijesztem? Ettől viszont, ha csak egy kicsit is vagyok vele tisztában, de tudom, hogy a részem, velem jár, így eszerint kellene élni és cselekedni. Gondolom így lenne helyes.



- Egy bemutatkozás ritkán igényel bárminemű mágiát. Inkább olyan hétköznapi apróságokra gondoltam, amik egyaránt megoldhatóak mugli módra vagy rendes mágiával és elementárral is, de azt hiszem, értem a válaszodat.
- Igen, valahogy még nem tudom elképzelni a mindennapjaimban, de nem látom a jövőt. Egyelőre azt gondolom, hogy nem beszélek róla olyan nagy hévvel, hacsak nem kérdeznek.

-Szerinted miért pont a tűz? Ha szabadon választhatnál elemet, akkor is ez lenne a tied?
Én is ezt kérdeztem. Mármint a szó legszorosabb értelmében az egyik első miért volt, amire feleletet kerestem. Sosem állt hozzám közel, vagyis de, rémisztett és pánikba ejtett a közelsége, mégis azt mondták, illik hozzám. Nem tudom, az egyetlen dolog, amit láttam az elemben is és magamban is, az a vadság, vagyis anyu mindig azt mondja, ha elszabadulok, pusztító vagyok, mint a tűz.
Sosem kívántam hasonló nagy dolgot, de ha kellene... hááát. Azt hiszem, eleinte a földmágusra szavaztam volna. Nekik sok dinnye adatik meg! De tévedtem, azt hiszem. Szerintem a jó elem talált meg, csak… még nem jött el a mi időnk.

- Milyen reményekkel vagy elhatározásokkal futottál neki az évnek és mi lett ezekkel?
- Hűű… reméltem, hogy nő a hajam még vagy 20 centit, sok dinnyét ehetek a nyáron, sikerülnek majd a végén a vizsgák, anyu nem less mérges, amiért összetörtem egy vázát és még mindig nem szóltam, hogy Merki bácsi megérti a félelmem… *hosszú listaszerű felsorolás* De hogy mit is szeretem volna? Nem tudom. Azt hiszem, ügyes lenni és megmutatni, hogy tudok, ha akarok, akár elemi mágusként is. Hát a hajam nem nőtt meg. Ez nagyon szomorú, de dinnyeevésben rekordot döntöttem! És még biztos Radúz bácsit is meglátogatom!  *Vigyorog nagyon örömködve.* De azt hiszem, büszke lehetek arra, hogy igyekszem, minden téren. Remélem, hogy ez a cél lebeghet ezentúl is előttem: megfelelni magamnak, vagyis hogy én elég ügyesnek mondhassam magam őszintén. Csak ehhez még kérek egy kis időt. Nagyon hosszú időre nem tudok tervezni. Ki tudja mi lesz holnap? Lehet, meggondolom magam!


Azt hiszem, Eridonoshoz méltó lezárás ez a legtüzesebb Főnixtől

Interjú két csapattaggal

Az ez évi kviddics szezonban először a Rellon ellen a csapatunk, 110-200-ra győzött, a Levita ellen pedig 70-220-ra. Szerény véleményem szerint a második meccs nagyon szépen kivitelezett, ügyes meccset láthattunk. Viszont most két olyan csapattaggal készített interjút, olvashattok, akik nem játszottak a Levita elleni mérkőzésben. Többek között a csapatmunkáról, az első meccseikről, edzésekről.

Vér Lanetta

Hogy gondolod, hogy teljesítettél az évben, mint hajtó?

Nos, úgy vélem rengeteget bénáztam, mint hajtó. Első meccsemen mondjuk kétszer is hagytam, hogy labdát raboljanak tőlem. Azonban szerencsére a csapatom megértő volt, és nem haragudnak rám, így, habár az első év nem sikerült valami fényesre, a következőkben próbálok fejlődni, hogy egyre ügyesebb legyek, és a hátrányt - amit a csapatomnak okozok - előnnyé kovácsoljam.

Milyen érzés volt részt venni az első meccseden?

Semmihez sem fogható. Amikor kiálltam, és megláttam a tömeget, majd a csapatomat, egyszerre fogott el az öröm és az izgalom. Csodálatos érzés volt. Persze ez a játék során átalakult koncentrációvá, nemsokára fellazultam és ismét kaptam levegőt. Azonban az első percek még rengeteg éven át fog kedves emlékként a fejemben ücsörögni. Legalábbis nagyon remélem, hogy soha nem leszek annyira szenilis, hogy elfeledjem.

Hát, azt én sem hiszem.  Milyen volt az első kapura dobás?

Mint egy lassított felvétel. Ahogy elrepült a labda, ezer meg ezer gondolat cikázott a fejemben, mint üvöltött, és mind mást mondott. A  szívem a torkomban dobogott, és isten rá a tanúm, hogy azt hittem az utolsó pillanatig, ki fogják védeni a próbálkozásomat. Azonban a kvaff könnyűszerrel átrepült a karikán, én pedig legszívesebben sikítani és ugrálni akartam volna, mint egy ötéves kislány, ha megkapja karácsonyra azt a babát, amit kinézett a kirakatban.

Milyen a csapatmunka? Milyenek az edzések? Mi az, amiben a legjobbak vagytok szerinted? Végül is, megnyertétek a házkupát.

  A csapat szerintem lassan kezd összekovácsolódni a közösen megnyert meccsek alatt. Amikor én játszottam a pályán, még külön cselt is kifundáltunk, a labda megszerzése érdekében, és rengetegszer játszottunk összhangban.
 Az edzések? Sajnos időszűke miatt eddig egyre se tudtam benézni, természetesen tervezem, csak valahogy mindig közbejött valami. Eddig csupán Erikkel edzettem, de az egy igazán kellemes délután volt, ahol rengeteg dolgot tanultam meg és sajátítottam el.
 Az pedig, hogy miben vagyunk a legjobbak, szerintem a legnehezebb kérdés. Ha csak erről a két meccsről kell beszélni, akkor azt mondanám a cikeszfogásban, mert mindkét meccsen sikeresen elkaptuk az arany golyóbist.

Köszönöm az interjút!

Gwen L. Blake

Milyen volt az első meccsed? Milyen érzések keringtek benned, mikor először ütöttél gurkóba?

Már az első meccsem is izgalmas colt, bár az Ginnie irányítása alatt ment, azt hiszem. Akkor is nekifeszültünk a másiknak Kowaival, mivel fogóként kezdtem a kviddicses pályafutásom. Kétszer is elhalászta előlem a cikeszt, és gondoltam, ha ez nem megy, akkor megpróbálom a másik hozzám legközelebb álló posztot a terelőséget. Milyen volt először elütni? Nagyon jó volt! Leütheted a másikat a seprűről és nem büntetnek meg érte. Ki ne akarna terelő lenni?

Azért ahhoz erős karizom és jó állóképesség is kell, nem? Javíts ki, ha tévednék. Milyenek az edzések?

Ezekhez még adj egy kis pontosságot is. *nevet* Sok gyakorlással mindent könnyebbé lehet tenni, meg már előtte is sportoltam sokat. Jó hangulatban telnek, mindig vidámak vagyunk, még, ha három kört is kell futni a pálya körül. Akkor a legjobbak, ha mindenki ott van és nem a gyengélkedőn egy meccs után. Ilyenkor várjuk, hogy jobban legyen az az ember és jöhessen vissza hozzánk.

Mi az, amiben szerinted a legjobb a csapat? Végül is, megnyertétek a házkupát.

Mindenben! A posztokon a megfelelő emberek játszanak, az összjáték is megfelelő, a hajtók mindig a társaik mellett vannak. Mi terelők általában megvédjük a csapattársainkat a gurkótalálatoktól, és van olyan eset mikor összejátszunk, cselezünk a csapattal. Az őrzőnk gyors és szinte mindig annál a karikánál van, ahova éppen dobni szeretne az aktuális ember. A fogópárbajok pedig a legjobban. Az idényben Lilla és Fanni a lehetős legjobban szerepeltek, ha nem a gurkóra kellett figyeljek, néha rájuk pillantottam. Bár Lillára jobban figyeltem, mert akkor mindig körülötte repültem.

Végül egy utolsó kérdés. Mennyire szereted a kviddicset? Leélnéd azzal az életed, hogy kviddicsjátékos a hivatásod?

Kiskorom óta játszunk a rokonaimmal és elgondolkoztam, hogy leszerződöm egy csapathoz, akár csereként. Ezt még nem tudom pontosan, máson is gondolkoztam, de hobbi szinten biztos marad a kviddics.

Köszönöm az interjút, Gwen.