25 furcsa adat

Gondoltam, feldobom a nyár utolsó napjait egy csokornyi érdekességgel, mert bár mindenki tudja, hogy az elefántok nem tudnak ugrani (szerencsére), annyi minden más fontos dolog van, amiről még nem is hallottunk:

1. Japánban van angolna ízű fagyi. (Nyami.)
2. Portugáliában udvariatlanság piros tintával írni. (Vajon ott akkor mivel javítanak a tanárok?)
3. A nílusi krokodil 2 órán keresztül vissza tudja tartani a levegőt a víz alatt, miközben áldozatra vár. (Ha krokodillal kerülsz szembe, elvileg segítheti a menekülési esélyeid, ha orrba vágod. Csak az a baj, hogy az orrához közel ott van az a sok fog...)
4. A medúzák nem halak, mert nincs se agyuk, se szívük, se csontjaik. (A medúzák a tengerek gombái?)
5. Az emberek jobban szeretik a kék fogkeféket, mint a pirosakat. (Úgy néz ki, az Eridonosok nem veszik elég komolyan a dolgukat!)
6. Voltak, akik azt hitték, hogy egy szamár megcsókolásával elmulasztható a fogfájás. (Vagy csak nagyon szerették a szamaraikat, és így akarták kimutatni!)
7. A csikóhal tudja ellentétes irányba mozgatni a szemét, ami jól jön neki, ha az ellenségeket vagy az élelmet kell kiszúrnia. (Az egyetlen állatfajta, ahol a hím hordja ki a kicsiket, biztos attól golyózott be a szeme is!)
8. Ahhoz, hogy az aszfalton megsüthess egy tojást, az aszfaltnak 70 Celsius fokosnak kell lennie. (De én ha már harmincnál is folyton olvad, hogy bírja ki 70-ig?)
9. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen termesztenek kukoricát. (Milyen kár, hogy egyáltalán nem tudjuk megemészteni... )
10. Naponta 50-100 hajszálat hullajtunk el. (*kétségbeesetten kapaszkodik a fején felfelé álló többibe*)
11. Minden majom nevet, ha megcsikizik. (De ez nem azt jelenti, hogy élvezi is!)
12. A tudósok úgy vélik, hogy az által, hogy egy tevékenységről álmodunk, jobbak leszünk benne a való életben. (Már csak azt mondja meg valaki, hogy tudok világuralomról álmodni?)
13. A tévé távirányítója a legkoszosabb elem egy átlagos háztartásban, kórházban vagy hotelben. (Fújj!)
14. A barnamedvék néha a fák tetején hibernálódnak. (Aztán el tudom képzelni, hogy meg lehetnek zavarodva, mikor felébrednek!)
15. A macskák szent állatok voltak az ókori Egyiptomban. Ha valaki megölt egyet, halálra is ítélhették emiatt. (És mint tudjuk, a macskák azóta sem léptek túl ezen a koncepción!)
16. A nadragulyát nagyon mérgező növénynek tartjuk, de a paradicsom, a padlizsán, és a krumpli is a nadragulyák családjába tartozik. (És a paradicsom érdekes módon még gyulladás csökkentő is. Ez aztán az ellentmondás!)
17. A gyerekek 4 hónapos korukig nem érzik a só ízét. (Ha lesz gyerekem, ezt tuti kipróbálom rajta!)
18. A hím pandák pisilés közben fejen állnak, miközben a fákat jelölik meg. (Én szerintem hasonló pózban csak magamat tudnám megjelölni...)
19. Az amerikai zászló fejjel lefelé fellógatása szükségállapot jele. (Vagy csak azt jelzi, hogy valaki nagyon béna volt. :P)
20. Az Uránusznak csak két évszakja van, a nyár és a tél, de mindkettő 42 földi évig tart! (Na, oda sem költözöm!)
21. A szívünk olyan erős, hogy 9 méter magasba fel tudja pumpálni a vért. (De inkább ne próbáld ki otthon, mert ha egyszer kijön belőled az a vér, nincs az a varázsló, aki azt beléd visszabájolja!)
22. 1963-ban egy Félix nevű macska lett az első macskaféle az űrben. (Névrokon!)
23. Az elefánt bőre helyenként akár 2,5 centi vastag lehet. (Vajon az arcán is? Van elég bőr a képén?!)
24. Az Egyesült Királyságban van egy férfi, aki egy óra alatt 144 alsónadrágot tud felhúzni magára, és ez a világrekord! (Izé... van kölcsön egy pár alsótok?)
25. Egy 2012-es felmérés szerint a legkedveltebb pizza feltét Amerikában a gomba. (Csak szerintem szabotálták az adatokat?)

- F2

Végzőseink búcsúznak - Caius Randy Woodrow

Caius az Eridon egyik legrokonszenvesebb mestertanonca – barátságos, nyitott és rangidősként sem utasítja el a legkisebbek társaságát sem. A sportos megjelenésű fiatal férfi szinte mindig derűs, s nem csak a pályán, magánéletében is népes hölgykoszorú vette körbe. Elsős korától terelőként játszik, volt prefektus és fiókákat tanítgató Patrónus is, ám egy időre eltűnt a közösségből, s mára kevesebben ismerik. Ennek ellenére számos barátja és rajongója akad, s bármikor szívesen elbeszélget az újoncokkal. Mivel megneszeltem, hogy szereti a teát, egy néptelen estén meghívtam a Pillangó-varázsba, hogy egy kannányi finom ital mellett kikérdezzem.

Nyolc évet töltöttél a kastélyban, ami nem kevés idő. Milyen érzés most az utolsó vizsgák előtt állni, az utolsó lépésre készülni?
A helyzet az, hogy a vizsgaidőszakokban mindig is el voltam bújva, kb. a szobámban ültem mindig és tanultam, gyakran levegőzni sem voltam kint. Úgyhogy most is hasonló a helyzet, csak a vizsgákra koncentrálok. De igen, elég rossz érzés belegondolni, hogy most utoljára sétálok a kastély folyosóin, és rengeteg emlék feljön. Néha azon kapom magam, hogy csak állok egy portré előtt, vagy valami emlékezetes helyen és nosztalgiázom. Durva érzés, az biztos.

Ezek szerint nagyon a szívedhez nőtt a kastély. Mire, mikre emlékszel a legszívesebben?
Mindig is imádtam a vízesést. Manapság már annyira nem, de régebben gyakran fürödtünk benne, állati jó vízi csatákat rendeztünk. Illetve ami mág a szívemhez nőtt, az a Kandallós terem. Na, meg persze a kviddics pálya *nevet* Az esti járőrözések is jók voltak, azokat is élveztem. :)

Volt esetleg valamilyen emlékezetes csínyed, vagy épp rajtakapásod?
Nem, én jó gyerek voltam mindig is. Arra emlékszem, hogy Vikoék egyszer wc-t robbantottak, az durva volt. És annyira híres, hogy után néhány évvel egy ikerpár ismét megcsinálta ezt, elöntötték az egyik szárnyat ... cuccal. :D Rajtakapás... Hát, egyszer találtam az alagsorban az egyik lovagi páncélban egy Rellonos elsőst. Szegény állatira meg volt ijedve, de végül is nem jöttünk rá, hogy ki vagy kik voltak az elkövetők.

*Halkan nevet.* Akkor kiismerted a folyosók minden titkát, gondolom. De milyen volt itt először? Mik voltak az első benyomásaid?
Hatalmas volt a kastély. :D Arra emlékszem, hogy amikor beléptem a Bejárati csarnokba, kb. ledobtam a bőröndömet és "Wow"-ztam. Aztán megjelent Anetta, megmutatta az étkezőt és leöntött forró csokival. :D

Remélem, ez nem az akkori, általánosan bevett beavatási ceremónia része volt.
Nem, prefektusként nem emlékszem, hogy forró csokival öntöttem volna le a gólyákat. *vigyorog*

*Halkan horkant, aztán rendbeszedi a vonásait.* Milyen volt az Eridonba kerülni, Főnixnek lenni?
A jellememhez tökéletesen passzol. Talán még Levitás lehettem volna, de ahhoz nem vagyok elég szorgalmas. Nagyon imádtam és imádok Főnix lenni, el sem tudnám képzelni, hogy más ház milyen lehet és azt hiszem, hogy ez a társaság, ez a csapat fog a legjobban hiányozni. Hogy tudom, hogy tartozok valakikhez, és ez állati érzés! A ház és a társaság, az iskola emlékére csináltattam egy főnix tetoválást, hogy legyen valami rajtam az Eridonból.

Szerintem mi is hiányolni fogunk és szívesen látunk, ha visszalátogatsz. Tudod már egyébként, merre tovább?
Igen, kaptam két csapattól is lehetőséget, egy magyar másodosztályú csapattól, a Szegedi Szárcsáktól, illetve egy angliai, szintén másodosztálybeli csapattól kaptam felkérést terelőnek. Még nem tudom, hogy melyiket fogadjam el, de igazából a szívem hazahúz Angliába.

Mindkettő ígéretes kezdet. Hogyan kerültél egyébként Angliából ide, Magyarországra? Nem vágytál rá, hogy a nagy múltú Roxfortba járhass?
De, természetesen szerettem volna oda menni, de anyai ágon itt élnek a nagy szüleim, és igazából a szüleim úgy voltak vele, hogy inkább ide íratnak be, hogy mégis legyen valaki körülöttem. Most, hogy a húgom is idejár és tudom, hogy egyedül lesz - mármint persze hogy én nem leszek itt - örülök, hogy anno így döntöttünk. Rá is figyel majd valaki.

Biztosan nem marad magára. Lehet róla többet is tudni? Van esetleg több testvéred is?
Nem, csak mi ketten vagyunk. Ő sárga lett, Navine-s, de azt hiszem, hogy örül neki, hogy nem Eridonos lett. Már dicsekedett is, hogy azért a Navine-ben is vannak jó fejek. :D Most kezdi az első évet, úgyhogy elég ideges a vizsgák miatt. Aranyos,emlékeztet magamra picit. Amúgy nagyon jól kijövünk, imádom a családomat!

Persze, hogy vannak. Szerintem neked is megvannak a magad tapasztalatai a házakkal és előítéletekkel kapcsolatban.
Hát igen.... Bár én soha nem adok az előítéletekre. Felesleges, mert minden házban vannak bunkóbb és kedvesebb egyedek is. De gondolom a rellonos előítéletre gondolsz *vigyorog* Mindkét oldalhoz volt már szerencsém, amikor megérkeztem, egy rellonos srác kötött belém, viszont néhány hétre rá pedig egy nagyon kedves barátra tettem szert, aki szintén a zöldekhez tartozott.

Nem csak velük szemben élnek előítéletek, minden háznak vannak sztereotípiái. Mi vagy mik voltak a legfontosabbak, amit nem az iskola, de az itteni emberek tanítottak meg neked?
Talán az, hogy nem változtathatod meg az emberek jellemét és nem erőltethetsz rájuk olyat, amit nem akarnak, vagy totál ellentétes a jellemükkel. És hogy a gurkók tényleg elég otrombák, a pletykák igazak. *a komolyság után oldja a feszültséget és felnevet*

És mi volt az, amit a seprűn szerzett bölcsességek mellett szerettél? Gondolkodtál esetleg más hivatáson, voltak példaképeid?
A tanári pályán gondolkoztam még, hogy itt maradok a Bagolykőben tanítani. Példaképek... Nem, nem igazán. Persze voltak olyan tanárok akiket kedveltem, pl Rédey-t nagyon bírtam, de igazából soha nem szerettem a példaképeket. Úgy érzem, hogy mindenkinek magának kell megtalálnia azt, hogy miben jó és milyen szeretne lenni, nem máshoz hasonlítgatni magát.

Szemlélet kérdése. Nem kell feltétlen azonosulni a példaképpel, de rengeteg inspirációt lehet meríteni belőlük. Kik voltak azok, akik nagy hatással voltak rád a Bagolykövön?
*sóhaj* Hát, elég sokan voltak. Bukovics Heni mellett kezdtem el kviddicsezni, nagyon bírtam a leányzót, igazi erős egyéniség volt. Azt hiszem, hogy talán miatta fogott meg ennyire ez a sport. Aztán Hayline-nel nagyon jól kijöttünk, Kaitlyn Emily Green-t is nagyom imádtam, ő nevezett el Rémapónak, amit már nem emlékszem, hogy jött, de ez így megmaradt. Lennával jóban voltunk, és a mai napig jóban vagyunk úgy gondolom. Ava Green-t is megkedveltem, ő rellonos *vigyor* Hayline ikrével, Doriss-szal voltak kalandjaink.... *szemöldökhúzogatás* Illetve Loise, őt nagyon kedvelem és fontos nekem. És hát Kiss Merci. *sóhaj, látszik rajta, hogy ő talán a legfontosabb és róla nem igazán akar mesélni*

*Tapintatosan témát vált* Mit tanítottál volna tanárként szívesen?
Valami olyan menő tárgyat, amit mindenki felvesz és élvez. Mugliismeretet, vagy Bűbájtant, vagy valami ilyesmit *vigyorog*
*halkan beleprüszköl a csészéjébe, mert a Bűbájtant nem sorolja az élvezetes tárgyak közé, de ízlések és ficamok...*

Van olyan vágyad, álmod, amit a záróvizsgák után szeretnél valóra váltani?
Szeretnék kijutni egy kviddics világkupára. Akár játékosként, akár csak nézőként. Persze nyilván az előbbi nagyobb vágyam és nagyobb élmény lenne *nevet*

Remek lenne! Van egyébként valamilyen kabalád, amit a meccseken hordasz?
Nincs. Gondolod, hogy kellene lennie? *elgondolkozik* Lehet, hogy ha bekerülök valamelyik csapatba, keresek valami zoknit, vagy nem tudom. *nevet*

Csak kíváncsiságból kérdeztem, még ha nem is fizetnek érte *somolyog* Szeretnél még üzenni az Eridonosoknak, vagy bárki másnak?
Élvezzék az életet, a varázslatot és a kastély adta lehetőségeket! Igyekezzenek minden emléket a szívükbe zárni, mert egyszer még szükségük lesz arra, hogy egy ilyen fantasztikus közösségre emlékezzenek! ^^

Kitsune

Végzőseink búcsúznak - Kiva Faraday

Kiva Faradayt talán senkinek sem kell bemutatni – aktív tagja házának, elsős kora óta kviddicsezik, két tanévig vezette a Golyóálló Griffeket, egyig az Eridon csapatát és ha nem seprűn nyargalászik, akkor rendfenntart. Három évig viselte a prefektusi kitűzőt, ráadásul egyike a ritka pyromágusoknak. Az argentin származású lányt minden rendbontó ismerte, mert sokszor lehetett látni embertelen órákban a folyosón császkálni, járőrözés címen. A tűzrőlpattant hölggyel nem árt vigyázni, nyelvét és pálcáját is szaporán forgatja, de ha nem bosszantják, igen barátságos. Egy bögre forrócsokival kopogtam be hozzá, hogy beszélgetésre invitáljam, mielőtt elballagna.

Több szempontból is kilógsz a sorból. Hogyan kerültél éppen ide, és hogyan ragadtál itt ilyen soká?
Ez egy eléggé hosszú történet. Dédnagyapám magyar emigránsként telepedett le Argentínában, de maradtak Magyarországon rokonaink, akikkel tartjuk a kapcsolatot. Édesapám már régóta tudta, hogy ide akar engem majd küldeni, hogy lássak világot és tanuljak nyelvet egy kicsit.
Az itt ragadásom története nem éppen a legkellemesebb számomra. Másodikos voltam, mikor elvesztettem az édesapámat. Anyám teljesen összeomlott a dologtól, és hazahívott, még a vizsgáimat sem tehettem le. Két évbe telt, mire valahogy rendbe jött lelkileg, ekkor tértem vissza, hogy befejezzem a tanulmányaimat.

Nagyon sajnálom. Most már rendben van?
Talpra állítottuk valahogy a nagyszüleimmel, de volt egy korszaka, mikor teljesen lezüllött, nem volt hajlandó beszélni velünk, néha napokat kimaradt otthonról. Ekkor tájról lett valahogy az öcsém is. Mára már egészen ember formája van, de tudom, hogy ezt soha nem heveri ki.

Nehéz lehetett. Ha már említetted az öcsédet, van több testvéred is? Esetleg követnek majd ide?
Van két féltestvérem, egy 5 éves öcsém és egy lassan 14 éves húgom. Renée itt lakik velünk lent a faluban már pár hónapja, ő kezdi az iskolát jövőre. Kíváncsi vagyok, hova kerül majd, de az eddig megismert oldalából ítélve, Eridonos jellem. :)

És mit szólt a Bagolykőhöz? Meséltél már neki valamit?
A kastélyban még nem járt fent (tudtommal, de tőle kitelik, hogy feljött már...), de nagy izgalommal várja már, hogy elkezdhessen tanulni. Eddig teljesen mugli környezetben élt, neki nagyon sok újat tartogat még ez a világ.

Akkor neked is nagy sokk volt? Milyen volt a kastély, az első benyomások?
Ő félvér, és tudomása sem volt az erejéről. Nálam mindkét szülő varázslófelmenőkkel rendelkezik, egészen kicsi korom óta tudatában voltam annak, hogy valószínűleg lesz majd varázserőm és mágusképzőbe kell járjak.
A kastély, hát... Grandiózus és magával ragadó. Az első nap óta imádok itt lenni, és most egy kicsit szomorú vagyok, hogy elhagyom majd a tanév végével.

Tervezel továbbtanulni, vagy más célt tűztél ki?
Egyelőre úgy érzem, hogy nem tudnék tovább megülni a hátsómon az iskolapadban és muszáj mennem valahova. Ha minden rendben megy, akkor a vizsgák után Spanyolországba megyek, ahol már várnak egy kisebb kviddics-csapatnál. ^^

És onnan? Egyre feljebb, amíg csak seprű visz?
Remélem. :) Nehezen tudnék megélni a repülés nélkül, ez az életem.

Mi fog még hiányozni, ha elmész? Vagy kik?
A barátaim nagyon, a lakótársaim még inkább. Meg a hippogriffem. *hopp, ez nem volt túl publikus infó*

És az Eridon?
Már egy éve, hogy nem élek fent a toronyban, de előtte sok-sok évig ez a hely volt az otthonom, és az itt levők a családom. Természetes, hogy ők is hiányozni fognak majd, ha elmegyek.

Mire emlékszel vissza a legszívesebben?
Talán a prefektusi kinevezésemre, és mikor a Griffekkel bajnokok lettünk.

Követtél el emlékezetes csínyt, vagy volt a járőrözéseidnek emlékezetesebb pillanata?

Rédey proffal egyszer fogtunk egy kisebb cigarettázó bandát. Elég mókásan sikerült elütni a dolgot, prefektusmaffiával, ukrán cigarettával és személyivel, de természetesen az illetékes megkapta a büntetését.
Csínyeket prefektusként már nem csináltam a kastély falain belül, viszont nemrég az egyik elemi mágiás társammal elmentünk gyakorolni egy kicsit a messzi távolba, ami, hát... maradjunk annyiban, hogy jó, hogy nem volt a 2 kilométeres körzetünkben senki.

Ez nem csíny, hanem elemi csapás :')

^^"

Van valamilyen álmod, terved, amit a vizsgák után valóra váltasz?
Szeretnék magammal vinni valami kis apróságot a kastélyból, ami emlékeztet az itt eltöltött időre. természetesen csak a prefektusi jelvény leadása után... Nem tudom, mennyire legális helyről vinném el azt a valamit... ::)

Szerintem a cikk olvasása után lesznek, akik majd felajánlanak ezt-azt :D

Yaaay. :3 *-----* relikviák!

Mit gondolsz, mi volt a legfontosabb, amit az itteni évek alatt tanultál?
Hú, hát elég sok mindent tanultam meg itt a kastélyban a pályafutásom alatt. Például, hogy a prefektusság és a csapatkapitányság óriási felelősség, főleg egyszerre; mindenhol lehet jó barátokat találni, néha ott, ahol a legkevésbé számítasz rá; és hogy a tűz nem mindig éget, viszont veszélyes játékszer. ::)

Milyennek ismerted meg a többi házat? Mennyire szolgáltak rá a billogaikra? Okoztak neked nagy meglepetést?
Lényegében mindenre láttam példát. Van olyan Navinés ismerősöm, aki inkább a Rellonba tartozna, de mégis vannak olyan személyiségjegyei, amik jobban az unikornisokhoz kötik. Nem egy sztereotip nagyképű és gőgös Rellonost ismertem meg az évek alatt, de ha megtanulja kezelni az ember ezt a személyiségtípust, akkor nagyon könnyen meg lehet velük barátkozni, ha engedik. Láttam harci kakas Levitást, és mellette ugyanúgy könyvmoly, hallgatag, visszahúzódót is. Nem vagyunk egyformák, nem lehet bezárni szinte senkit egyetlen üvegbe, és ráírni, hogy ő most ide és ide tartozik. Keverednek a tulajdonságaink, de pont ettől olyan érdekes ez az egész.

Ha választhattál volna, akkor melyik házba szerettél volna kerülni?
Az Eridonba. Sztereotipikusan Eridonos jellem vagyok, enyhe Rellonos beütéssel (szeretek néha kínozni, na), ennél jobb helyre nem kerülhettem volna.

Mi a helyzet a kötelezőkkel? Félsz a vizsgáktól?
Nem. Kinőttem az évek alatt a vizsgától való félelmet. :D A VAV lesz húzós majd biztosan, de a többi tárgytól egyáltalán nincs gyomorgörcsöm.

Drukkolni fogunk. Melyik tárgyat és tanárt kedvelted a legjobban, egyébként?
Köszönöm. ^^ A repüléstant és a legendás lények gondozását, tanárok közül pedig Markovits és Rédey profot.

Hogy álltál az elementár mágiával? Mihez fogsz kezdeni az erőddel?
Nehéz volt beleszoknom abba, hogy az amúgy is eléggé lobbanékony természetemet vissza kell fognom valamennyire, hogy ne grillezek meg random embereket, ha izgatott vagyok vagy dühös, de az első év után egészen megszokottá vált már, hogy kontroll alá kell vonjam magamat.
Nincs még egészen konkrét képem arról, hogy mit is szeretnék majd csinálni a pyromágus voltommal, de mindenképpen fejleszteni, alakítgatni szeretném, esetleg megkönnyíteni vele a saját és mások életét.

Ez jól hangzik. Amúgy ha lehetne, elcserélnéd másik képességre?
Semmi pénzért. Imádom az erőmet minden felelősségével és bajával együtt, nem kellene másik képesség.

Még az állatokkal való beszédre sem? :D
Hm... Tekintve, hogy két állattal élek egy légtérben, és egyet látogatok az erdőben, megfontolandó lenne. De talán még akkor sem cserélném be. Egyszerűen a részemmé vált, képtelen lennék ezek után úgy élni, hogy nem vagyok képes többé irányítani a tüzet.

Mit üzensz az itt maradóknak?
Az Eridonosoknak: szeretem őket, és hiányozni fognak. És remélem, hogy tovább öregbítik a házunk hírnevét és sok-sok csínyben lesznek értelmi szerzők vagy társak az éveik során.

Mindenkinek: Élvezzétek ki azt az időt, amíg még diákok vagytok, mert nagyon gyorsan el tud telni az az 5 év (bár kinek mennyi)! Ne bánjatok meg semmit, érezzétek jól magatokat, mert ez nem csak a tanulásról és a vizsgákról szól!

Kitsune

Hajtogass verset!

Két hete részt vettem egy önismereti haiku-hajtogatásnak keresztelt kis programon a TANDEM egyesület rendezésében. Kevés kíváncsit vonzott (a tábor többszáz lakójából mindössze 10 embert), így családias hangulatban láttunk a feladathoz, mely első lépésben abból állt, hogy kétsoros dalszöveg- és versrészletek közül kellett választanunk egyet, amit akkor leginkább hangulatukhoz illőnek éreztünk. Nálam az alábbi cetli kötött ki:

Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon

s ont monoton bút konokon és fájón.

A részletekről felidéződő emlékek és benyomások kiváltotta érzéseket, gondolatokat három szóban kellett összefoglalnunk és lejegyezni az eredeti szöveg mellé (így kerültek a papírra az avarszín, levélzsongás, lopakodni). Utána az instrukcióknak megfelelően párba csoportosulva rövid eszmecserét folytattunk választásukról egy idegennel, megosztva vele az emléket és az érzéseket, vagy csak gondolatokra szorítkozva, hogy aztán a beszélgetést újabb három szóval jellemezve bővítsük a listát. Mókás módon a velem beszélgető srác részlete Weöres Sándor galagonyás verséből származott, ami szintén őszi hangulatú. Végül a kapott és a hozzáírt szavakat felhasználva új verset kellett költenünk, addig hajtogatni a gondolatokat, amíg azok kerek kis egészet nem alkottak. A szavakat kis mértékben lehet módosítani, valamint korlátozott mennyiségben hozzáadhatóak névelők és kötőszavak. Nekem az alábbi háromsorosokat sikerült összehoznom (bár a haiku szabályainak csak az egyik felel meg):

Monoton zsongó tájon

tarkán ontott levelek - 

mindenkiben találni Őszt.

*

A lopakodó Ősz

mindenkiben avarszín

levélzsongást talál. 

Végezetül felolvastuk a verseket, sőt, a sátor mellett kiállításra is kerültek. Aki kedvet érez hozzá, kisebb baráti társasággal ki is próbálhatja, könnyű, kreatív szórakozást kínál, érdekes beszélgetéstémákkal. 

Kitsune

Klamm háborúja

Ez az előadás az első pillanatban megragadja a nézőt és a legutolsóig nem ereszti karmai közül – erős benyomást hagy, mivel végig iszonyatos feszültséggel és sötétséggel mesél el egy történetet, sokat sejtetve, sokat pedig burkoltan vagy nyíltan kimondva. Klamm tanár úr a terembe lépéskor egyenes tartású, kisugárzásában magabiztos, művelt, tapasztalt és szenvedélyes tanár, rokonszenves alak, akit igazságtalanul megvádoltak diákjai. Háborút üzentek neki, mit sem tudva arról, hogy ő a maga háborúját idestova harminc éve vívja, egyre elkeseredettebben. Az okozza vesztét, ami remek tanárrá tenné – érzései, lelkesedése, folyton bővített tudása, azonban a diákok és kollégái közönye, elutasítása, kiközösítése lassan mérgezi meg. A darab során egyre többet mutat meg ebből, egyre lejjebb csúszik és kevésbé bír kapaszkodni, küzdeni. Szembe kell néznie saját elértéktelenedésével, azzal, hogy a folytonos, harcként megélt munka megnyomorította és ahogy diákjait kizárólag ellenségként kezdte látni, fokozatosan saját emberségét is elvesztette. Klamm kétségbeesése egyre növekszik – megfélemlít és alkudozik, bűntudatot kelt és zsarol, a keretből kiszólva fogalmaz meg mélyebb igazságokat, nemcsak a nézőhöz beszélve, hanem egyszerre győzködve őt és saját lelkiismeretét is. Azonban “az igazság úgy mosolyog a képébe, mint egy ártatlan gyermek”, s hiába vágyja az újrakezdést, be kell ismernie saját vereségét – emberként és tanárként egyaránt. Pedig csak jó tanár akart lenni, adni és szeretetet kapni viszont munkájáért. Mert a tanár is ember.

Az előadás kínál lehetőséget nevetésre, de végig ránehezedik az emberre, rengeteg cinizmussal, és keserűséggel mesél és kérdez, válaszokat követelve. Sosem tudjuk meg, ki robbantotta ki ezt a háborút, de talán történetéből okulva elkerülhetjük, hogy többen essenek áldozatául – mert ez nem csak Klamm harctere. Elgondolkodtató mű, tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt.

Klamm háborúja a Gurigongó Symposium szalmaszínházának előadása volt, a Nézőművészeti Kft. És a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház közös produkciójában. Osztályteremdráma, amely 2003-ban elnyerte a legjobb ifjúsági drámának járó díjat Németországban.

Kitsune

VakációZOOknak

Különleges nyári programokra hívnám fel a figyelmeteket, amik állatokkal és természettel kapcsolatosak :) Természetesen ez csak egy kis kedvcsináló, ízelítő a kínálatból - akinek felkelti az érdeklődését, keregéljen körbe a környékén hasonló programok után!

Állatkertek éjszakája: augusztus 29.

Ezeken a napokon meghosszabbított nyitva tartással (22- óráig) várja látogatóit sok állatkert. A hangulatosan kivilágított állatkertben különleges esti programokon vehettek részt, érdemes utánanézni :)

ZOO tábor

Több állatkert is szervez ilyeneket (Budapest, Veszprém, Győr pl.), így ha érdekel, érdemes utánakeresni.

Budapest

Június 25-én kezdődik és egészen augusztus 21.ig tart a Zenés állatkerti esték koncertsorozat a Fővűrosi Állat- és Növénykertben. A programsorozat keretében összesen kilen koncertet tartanak, a fellépők között lesz a Calcutta Trió, Pátkai Rozina, a Vujicsics Együttes és a Budapest Bár is. A zenés programokra általában szerda esténként kerül sor, 20:30-as kezdettel.

Varázshegy

Minden nap nyitva: 10.00 - 15.30

11.00 - Állatok akcióban - Mit eszik a denevér?
11.30 - Az őstener titkai - Őstenger terem
12.00 - Levélvágó hangyák
12.30 - A víz élő titkai / Az élet körforgása
13.00 - Meglepetésállatok tesközelben
13.30 - Láthatatlan óriások
14.00 - Bőrevő halak
14.30 - Állatok akcióban
15.00 - Patkány a labirintusban

 

Június 20-án az új létesítmények átadása mellett megkezdte idei szezonját a Lepkekert is. A lepkék és pillangók bemutatóhelyének persze komoly hagyományai vannak Állatkertükben, ám ebben a szezonban új helyen, a citrusféléknek otthont adó fedett pavilonban került kialakításra. A közönség a Lepkekertben szinte testközelből ismerkedhet meg ezekkel a pompás rovarokkal, hiszen úgy alakították ki, hogy a látogató a lepkékkel egy térben sétálhat. Természetesen csak csodálni szabad a törékeny élőlényeket, megfogni azonban semmi esetre sem.

Aggteleki nemzeti park

Bódva-völgyi Madárvonuláskutató és Természetvédelmi Tábor

 A több mint negyed évszázada folyamatosan megrendezett táborban már több mint 120 000 (!) madár került meggyűrűzésre, és számos érdekes adat gyűlt össze az Aggteleki Nemzeti Park területén megforduló madarakról. A tábor szabadon látogatható, kicsik és nagyok számára is. 
Minden érdeklődőt, önkéntes segítőt várnak a szervezők! --> LINK

VI. Jósvafői Hucul Lovasnapok és III. Nemzetközi Patkolókovács Verseny

Augusztus 23., Jósvafő

 Az évente megrendezésre kerülő huculösvény a helyi kislófajta egyik legnagyobb „tenyészvizsgája”, megmérettetése. A rendezvény különlegessége, hogy a hagyományosnak mondható versenyszámok, mint a huculösvény, díjugratás, fogathajtás, idén is kiegészül a patkolókovácsok versenyével, amelyet neves bírói gárda pontoz.

A Patkolókovács Verseny célja a tradicionális patkolókovács szakma művelőinek megmérettetése, tudásuk átadása és megőrzése az utókor számára. A versenyen a kovácsok bemutatják a különböző nemzeti iskolák technológiai sajátosságait, ezzel elősegítve egymás szakmai fejlődését.

Nyári lovastábor

Július 20-26., Jósvafő

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság idén nyáron is megszervezi hagyományos lovastáborát. A táborba látogatók megismerkedhetnek a hucul lovakkal, megtanulhatják a lovakkal való bánásmódot. A tapasztaltabb lovasok tovább fejleszthetik tudásukat szakképzett oktatóink segítségével. A lovaglási lehetőségen felül izgalmas programmal (barlanglátogatás, kerékpártúra) várjuk a kedves jelentkezőket.

Kitsune

Kviddics...te csodás I. rész

Kviddics...Aki tudja, csinálja, aki nem az beszél róla. Mindenkit foglalkoztat, akár bevallja, akár nem. Mindenki szeretne többet tudni róla és a játékosokról is. A következő néhány cikkben jobban megismerkedhettek a játékosokkal, kapitányokkal, és ha szerencsénk van, még a játékvezetőt is sikerült elkapnunk néhány kérdésre. Egy játékos és egy lelkes rajongó írásait láthatjátok, akik először két újoncot kaptak el pár kérdére.

Gwen Laura Kimiko Jones

Még nem voltál mérkőzésen, mikor léphetsz pályára?
A következő mérkőzésen én fogok játszani. Ashley volt olyan kedves és átengedte nekem a Rellon meccset.
Mire számítasz, milyen lesz a mérkőzés?
Szerintem izgalmas lesz, de eközben veszélyes is. A sport eleve durva, de a Rellonosok rádobnak még egy lapáttal. Ott voltam az összes eddigi játszmájukon.
Miért jelentkeztél a csapatba?
Mert nagyon szeretem és sokszor mondták már, hogy jó játékos vagyok. Persze az is közrejátszik, hogy Elena is csapattag.
Hogyan készülsz a meccsekre? Milyen csapatkapitány Ginnie?
A Rellon-Navine meccsen Ashley elmagyarázta a szabályokat, tanácsokat is adott, és elmondta, hogy milyen manőverek tanuljak/használjak és milyeneket ne. Nemsokára gyakorlati oktatást is fog tartani, aminek nagyon örülök. Ginnie pedig a legjobb edző a világon. Nem túl szigorú (legalábbis szerintem), de mégis hajtja a csapatot. Szerintem nála jobbat nem is tudok elképzelni.

 

Végardó Erik

Milyen volt az első mérkőzés?
Az első mérkőzés nagyon izgalmas volt! Sajnos úgy érzem, nem nagyon rajtam múlt, hogy nyertünk. Amikor az egyik navinés hajtó éppen előlem halászta el a gurkót és dobott egy újabb gólt, akkor eléggé kétségbe estem, hogy veszíteni fogunk. Szerencsém volt, mert engem figyelmen kívül hagytak a gurkók, csak egyszer kellett megmenteni, de akkor rögtön mindkét terelőnk a segítségemre sietett.
Olyan, mint amire számított? Ha nem, miben volt más?
 Féltem az első meccs előtt, de azért arra számítottam mégis, hogy ennél ügyesebb leszek. Még egy büntetőt is dobhatott az ellenfél miattam, pedig mindig nagyon figyelek, hogy ne szegjek szabályt.

Miért jelentkeztél a csapatba? Nagyon szeretek repülni. Otthon ugyan nem tudtam kviddicsezni, mert nélkülem is kijöttek a csapatok, én akadály- és gyorsasági repüléseken szoktam szerepelni. Itt az iskolában azt mondták, a beilleszkedéshez érdemes választani valamilyen kört, hát erre esett a választásom.

Hogyan készülsz a meccsekre? Milyen csapatkapitány Ginnie? 
Sokat gyakorlok az iskolai seprűn, ezek nagyon mások, mint amiket megszoktam. A labdakezelésemet is próbálom fejleszteni, mert otthon én inkább akadályversenyeken indultam, nem kviddicseztem, és a versenyeken nincsenek vagy csak ritkán vannak labdák. Tudom, hogy az alkatom nem a legjobb egy hajtónak, de mindent megteszek, hogy ügyesebb és gyorsabb legyek.
Ginnie-t nem igen ismerem, ritkán találkozunk, biztosan sok dolga van. De nagyon szép lány, és jól kviddicsezik.

A végére pedig egy kicsit személyesebb kérdés: milyen ennyi lány mellett játszani? Hisz például a Rellon csapatában a fiúk vannak többségben.
Már alapvetően az furcsa volt, hogy lányok játszanak. Nálunk ez csak fiús sport. De mindegyikük nagyon ügyes, hiába lepődtem meg először, rájöttem, hogy semmivel sem jobbak a fiúk a lányoknál. Mindegyikük nagyon kedves, de... *feszeng* nem sokat beszélgetek velük, csak Elenával.

SzA&Abu