Fessünk tojást és mondjunk verset

A húsvét napjainkban már a világ minden részén elterjedt ünnep. Sokan csak a nyuszival, a tojásokkal és a csokival kötik össze, azonban a húsvét ennél több. A világ keresztényeinek számára ez az ünnep Jézus Krisztus feltámadását jelenti. Ezt mindenki másképpen éli meg, viszont sajnos napjainkban vannak olyanok, akik nagypénteken végigjárják Jézus keresztútját.

De ezt most hagyjuk is, akik ismerik Jézus történetét, azok ismerik, akik nem, azok pedig nézzenek utána, mert én most nem erről szeretnék beszélni.

Én most teljesen elrugaszkodnék a vallási témából, és belevetném magam a „tojás” témába, ami annyit jelen, hogy én most a tojásfestés különböző módszereiről szeretnék beszélni.

Először is a festés előtt van még egy borzasztóan fontos dolog; a tojás előkészítése. Ez kétféle dolog lehet.

Az első az, hogy megfőzünk egy tojást.

Ez esetben a több lépést kell figyelme vennünk. Az első az, hogy mossuk le a tojást, ezzel zsírtalanítva a tojás felületét. Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben a festék maradéktalanul megfogja a tojás felületét. Ezt követően ugye belerakjuk a vízbe és megfőzzük, azonban a főzővízbe ajánlott egy kis esetet is tenni, pontosan ugyanolyan okok miatt, mint ami miatt az előbb lemostuk a felületet. Valamint ajánlott a főtt tojásokat az ecetes vízben hagyni és egy éjszakát állni.

A második módszer az, hogy kifújjuk a tojást.

A tojást itt is le kell mosni, azonban ennél a módszernél főzés helyett két lyukat szúrunk a tojásra. Egyet alul, egyet felül. Persze ezeket óvatosan, mert könnyen el is törhetjük a héjat. Amint meg van a két lyuk, elkezdjük kifelé fújni a tojás „tartalmát”. Ez a művelet hatalmas tüdőt igényel és sok időt, mert az első tojás kifújása egy átlagos tüdővel 5-6 percet vehet igénybe, azonban ez az intervallum folyamatosan nőni fog, mert az ember fárad közben. Mindenesetre azt el kell mondanom, hogy ez a tartósabb, mert a kifújt tojást évekig őrizgethetjük, ezzel ellentétben a főtt tojást egy-két hét után ki kell dobni, mert megromlik.

Na, de akkor lássuk a módszereket:

Berzselés:

Ez egy hagyományos tojásdíszítési technika, mely nem a festésen alapul.

Ezt csak és kifejezetten főzött tojással lehet megcsinálni. A technika lényege, hogy fogunk egy levelet, amely bármilyen növénytől származhat, majd rárakjuk a tojásra. Amint a növény rajta van, egy harisnyába bugyoláljuk az említett tárgyat, majd belerakjuk a vízbe, és hagyjuk megfőni.

A főzést követően hagyjuk, hogy kihűljön. A harisnyát, csak akkor szabad levenni a tojásról, ha már nem meleg, mert így nagyobb az esélye, hogy szép, nem elmosódott mintát kapunk.

„Piros tojás” hagyományos mintával:

Ez egy talán még hagyományosabb módszer, mint a fentebb említett. Lényege, hogy egy bármilyen - főtt,

vagy fújt - tojásra, még „szűz”, vagyis festéktelen állapotában mintákat rajzolunk. Persze, ezt nem ceruzával, vagy tollal, hanem ecsettel és viasszal.

(Megjegyzés: Régen persze ezt nem ecsettel csinálták, hanem írókával)

Szépen, óvatosan ráfestjük a mintát, amit jobb, ha nem rontunk el, mert javítani már nem nagyon lehet. Amint kész vagyunk a mintával, már festhetjük is a tojást.

Ha valaki eddig nem jött volna rá, akkor elárulom, hogy ennek a technikának az a lényege, hogy a viaszos részt nem fogja meg a festék.

A festés végén pedig, óvatosan lekaparjuk a viaszréteget és már készen is van a tojásunk.

Pöttyös tojás:

Ez egy végtelenül egyszerű technika, ami kifejezetten kezdőknek és gyerekeknek ajánlott. A lényege az,

hogy egy bármilyen tojást befestünk egy bármilyen színre, majd kis pöttyöket festhetünk, illetve ragaszthatunk rá.

Az elkészítése, mint olvasható; végtelenül egyszerű, de meg kell mondjam, hogy nagyon jól mutat.

Fóliás tojás:

Manapság a boltokban lehet különböző díszítőfóliákat kapni. Ezek használata is nagyon egyszerű, bár az

előző módszerrel ellentétben nem ajánlom gyerekeknek. Ennek nagyon egyszerű az oka, ezt forró (szó szerint, forrásban lévő) vízben kell csinálni, na de kezdjük inkább az elején, ami nincs túl messze a végétől.

Szóval, miután megvettük és kibontottuk a fóliákat, és megmostuk a tojást a fóliákat ráhelyezzük a tojásra, majd fóliástól bedobjuk a fentebb említett forró vízbe. A vízben a hő hatására a fóliák összemennek, és a tojásra simulnak, amint ez megvan kivesszük  vízből, hagyjuk lehűlni és már mehet is dísznek. 

Persze, ezek csak a legelterjedtebbek, elvégre a tojásoknak, vagyis a megmintázásuknak, csak a képzelet szabhat határt. 

De ha már kitértünk a tojásokra, akkor most egy kicsit kitérek a locsolóversekre, melyeket a fiúk mondanak, vagy énekelnek a meglocsolt/lelocsolt lánynak. Ebben a műfajban is vannak hagyományos versek, és vannak modern újítások. Ez elkövetkezendő pársorban vegyesen olvashattok minden félét az előbb felsorolt műfajok közül. 

"Zöld erdőben jártam,

két őzikét láttam,

az egyik kacsintott,

ide a forintot!"

Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a húsvét is közeleg

   /Devecsery László/"

"Ajtó mögött állok,

Piros tojást várok.

Ha nem adtok, lányok,

Estig is itt állok!"

"Húsvét hétfő reggelén mosolyog az ég is,

Adjatok egy fél decit, mosolygok majd én is."

"Ferrarival érkeztem, 200 métert  fékeztem.

Okos vagyok, szép és laza, Locsoljak, vagy húzzak haza?"