2016. január 27., szerda

A legextrémebb sportok




Sokan csak a futásig, illetve a konditermek látogatásáig jutnak. Kevesebb kilóban, némi plusz izom növesztésében reménykednek, esetleg az emberben felgyülemlett stressz akarják levezetni. Azonban vannak, akik sokkal többre vágynak, és sokkal messzebb mennek el, már-már az ép ész határát feszegetve, szenvedélyeik kielégítése miatt. Íme öt elképesztően extrém sport, melybe te is könnyedén beleszerethetsz. [ha közben nem szeged nyakad, persze - a szerk megj.]


5. hely
Creeking
A kajakozás egyik válfaja, ahol meredek, alacsonyabb vízeséseken, illetve erős sodrású vadvizeken kell átverekednie magát az embernek. A sziklák között száguldva nem csak a zátonyokra, de a vadvizek dermesztően hideg vizétől is óvakodni kell, ha az ember kiesik a csónakból.

raft


4. hely
Highlining
Egy újabb, nagyon népszerű extrém sport, ahol két sziklafal közé kifeszített rugalmas hevederen való " kötéltáncról" beszélhetünk. A heveder átmérője mindössze 2,5 centiméter, a "híd" alatt pedig nincsen más, csak a tátongó mélység. Sem biztonsági védőháló, sem egyensúlyozó rúd, így a balesetek száma is sokkal több.

highlining


3. hely
Bikafuttatás
Talán kevés ijesztőbb akad annál, mint amikor egy csapat feldühödött bika üldöz bennünket. Pedig ez a sport pontosan erről szól. Leginkább Portugáliában és Spanyolországban örvend népszerűségnek a bikafuttatás, de Mexikóban sem ritka. A lényege, hogy menekülj! Ha pedig nem vagy elég ügyes, könnyen megeshet, hogy egy-egy mérgesebb példány felöklel, vagy csupán nemes egyszerűséggel "átsétál" az emberen. Ennek ellenére ezek a rendezvények olyan híresek, hogy számos más országból érkeznek a városokba csak azért, hogy megnézhessenek, vagy akár kipróbáljanak egy ilyen "bulit".



2. hely
Vulkánszörf
Ez egy meglepően új sport, ami lehetőséget kínál, hogy egy kitörésre kész vulkán hamuján tudj leszörfözni. Mindehhez pedig egyetlen kelléke az embernek egy fából készült deszka, melyen körülbelül ötven kilométer/óra sebességgel száguldhat. Egy aktív vulkán oldalán lecsúszni, miközben a lábadhoz nem több, mint egy snowboard van erősítve, talán rémisztő lehet, de a legtöbb szenvedélyese a sportnak csak az izgalmat és az újdonságot látja egy-egy ilyen alkalom során. A sportot különben Darryn Webb találta ki, mikor 2005-ben lecsúszott egy hamu borította vulkán oldalán.



1. hely
Bázisugrás
A bázisugrás a világ egyik legveszélyesebb sportja. A bázisoknak kijelölt épületekről, antennákról való leugrást jelenti. De előfordul még az is, hogy hidakról vagy természetben előforduló magasabb kiemelkedésekről vetik magukat a mélybe, s csupán néhány percük van arra, hogy kinyissák ejtőernyőiket. Csak egy esélyük van, talán pontosan ezért sem véletlen, hogy számos országban illegális.



Hiába a szédítő adrenalin-löket, vagy a veszélyhelyzetek élménye, vannak olyan extrém sportok, amiket egyszerűen nem biztos, hogy érdemes kipróbálni. Egy biztos: ha ki is próbáltok bármi ilyesmit, azt megfelelő felszerelés, és egy drága biztosítás mellett tegyétek! Hajrá, Főnixek!

2016. január 23., szombat

Tanárterror, kicsit másként


Assassination Classroom – Avagy hogyan öljük meg a tanárunkat


Eredeti cím: Ansatsu Kyoushitsu
Angol cím: Assassination Classroom
Kijött: 2015. 01. 10.
Hossz: 22 rész × 24 perc




A célpont a tanárunk!

 Eme mondat igen sokszor hangzik el a Kunugigaoka Előkészítő Iskola E-3 osztályában. A tanár, egy bizonyos Koro-sensei névre hallgató furcsa, halhatatlan lény, akinek nem titkolt célja a Föld elpusztítása. De persze, ez hétpecsétes államtitok, mert így is volt egy kisebb pánik, amikor a hold 70%-át csak úgy, erőfitogtatásból elpusztította.  Az iskoláról annyit, hogy Japán legjobb iskolája, mert míg a többiben 20% a lecsúszott, rossz, állandóan bukó diák, 60% a szürke kisegér és csak 20% úgymond a zseni, itt másképp van. A diákok 95% a legjobban tanuló, a maradék 5% pedig az E osztály. Az igazgató lelki terrort alkalmaz, hogy a diákok ne akarjanak bekerülni az E osztályba.


A történetről

Rögtön az események közepébe vág a sorozat. Épp névsorolvasás van, de nem a megszokott módon. A nebulók puskával, sorozatlövővel, vadkanölővel, kisebb fegyverrel lőnek egy három méter magas, citromsárga, csápokon közlekedő, talárt viselő lényre, aminek 10 milliárd jen vérdíj van a fején. Aki mellesleg 20 mach-os sebességgel kerüli ki a golyókat, miközben felolvassa a tanulók neveit, akik egy-egy jelennel válaszolnak. Ezzel a kezdéssel engem igazán meggyőzött. Nagisa szemszögéből figyelhetjük általában a történetet, akinek a neme rejtély marad egy ideig. A tanárt márciusig kell megölniük, mert akkor fogja felrobbantani a bolygót. Sok-sok minden van a mangában, sok a történés. Nekem mondjuk az nagyon tetszett, mikor egy tanuló átnyújtott a polipnak egy üveg méregerős mérget és megkérte, hogy igya meg. Koro-sensei pedig megitta. Persze, hogy túlélte, egy furcsa fejformán kívül nem lett semmi baja. Hiába, halhatatlan.



A szereplőkről

Koro-sensei a nevét a diákjaitól kapta. Koro-sensei hasonlít a Korosenai-ra, ami egyenlő a megölhetetlennel. Vicces tanár, mindig segíti a diákjait mindenben. Ahogy megmenti az életüket, ahogy tanítja őket a vizsgákra. Hogy bekerüljenek a legjobb 50-be, hogy rájöjjenek, ők is ugyanannyit érnek, mint mások.

Karma egy erőszakos srác, aki okos és ügyes meg minden, csak szörnyen lusta. Felfüggesztést kap erőszakos viselkedéséért, majd az E osztályba kerül, ekkor ismerjük meg. Épp az igazgatóiban van és felvilágosítják a dologról, örömmel veszi, hogy végre valahára megölheti az egyik tanárját.

Nagisa neme megdöbbentést vált ki néhány emberből. Az ő szemszögéből olvashatjuk majd a történetet, hogyan őrjíti meg a második tesi tanárt, majd hogyan győz ellene. Kék hajú.


Összegzés

Nekem tetszett. Jó volt, szép volt. Annyira, hogy az animét is végignéztem, amiben minden tetszett. 10/8

2016. január 20., szerda

Nem vagyok sorozatgyilkos

Dan Wells könyvsorozatának első kötete 2009-ben jelent meg, és őszintén mondom, nagyon régen szippantott be ennyire könyv. Lehet, hogy rátett egy lapáttal, hogy tanulnom kellett volna esténként, de már nem volt hozzá agyam, így ezzel kapcsoltam ki egy kicsit. Ha hasonló problémával álltok szemben, leteszteltem nektek, nagyon is hatásos esti kikapcsolódás lesz.


A könyv címe egyből feltűnést kelt. Habár az első pár fejezetben az ember nem gondolná, itt szólok és figyelmeztetek mindenkit, hogy a könyv misztikus thriller és nem a finom fajtából! 16 év alatt nem igazán ajánlom, tekintve, hogy igen meredek témákat feszeget a könyv. A leírásai pedig nagyon letisztultak, pont ezért a vizuális típusok könnyedén meredek képekkel találhatják szembe magukat. Akinek ezen a fronton alacsony a tűrőképessége, annak abszolút nem ajánlom.

Viszont akit érdekelnek a hasonló témák, a sorozatgyilkosok, azoknak remek szórakozást fog nyújtani a mű. Ugyanis a főszereplő, John Wayne Cleaver, nem egy átlagos 15 éves fiú. Igaz, most kezdte a gimnáziumot, már az otthoni körülményei sem szokványosak. Ugyanis egy halottasház felett nőtt fel, a családi vállalkozás pedig holttestek balzsamozásából és temetésre való előkészítésből áll. Az író nagyon is részletesen leírja, hogyan történik a folyamat és igazából számomra baromi érdekes volt, mert fogalmam sem volt, hogy is működik ez az egész és ezzel is okosabb lettem.

Emellett van még egy apró, érdekes csavarja a főszereplőnek: John antiszociális személyiségzavarban szenved. Ez pedig tulajdonképpen egy pszichológiai thrillerré teszi az egész történetet. Az antiszociális személyiségzavarban szenvedőkről - közismertebb nevén szociopatákról - azt kell tudni, hogy nem rendelkeznek empátiával. Érezni éreznek ugyan, de a legtöbb ilyesfajta érzéssel nem tudnak mit kezdeni. Ahogy a könyvben is hangsúlyozzák többször, az összes sorozatgyilkos ilyen jellemzőket mutatott gyerekkorában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden antiszociális személyiségzavarban szenvedő gyermekből sorozatgyilkos lesz.

Ezt a gondolatok meglovagolva John régóta, tudatosan próbál nem sorozatgyilkossá válni. Szabályokkal kontrollálja a betegségét, ezzel pedig visszafogja beteg gondolatait. Még terapeutához is jár, Dr. Neblin személyében, aki megállapította nála ezt a zavart és segít neki, hogyan maradjon normális.

A dolgok azonban egy nap megváltoznak. Clayton megye nyugodt, érdektelen kisvárosának életét fenekestül felforgatja valaki, akit csak úgy emlegetnek: a Claytoni Gyilkos. John gyerekkora imádja a sorozatgyilkosokat, mindent tud róluk és egyszerűen rajong értük. Így amikor a Claytoni Gyilkos újabb és újabb áldozatokat szed, minél többet akar tudni róla, barátjával folyton találgatnak, ki lehet, miért gyilkol, miért visz el szerveket az áldozatoktól.

Idő közben pedig John egyre sötétebb és sötétebb dolgokra bukkan, de nem csak a kisváros utcáiban; a saját lelkében ugyanúgy. Eldönti, hogy véget kell vetnie ennek, el kell törölnie a szabályait, kiengednie a benne lakó szörnyeteget és meg kell ölnie a Claytoni Gyilkost.
kép

A könyvben a próbálkozásait, terveinek szövögetését követhetjük végig, de nem akarom lelőni a legjobb poénokat. Ha felkeltette a történet az érdeklődéseteket, essetek neki a könyvnek, ugyanis 2016-ban elméletileg megjelenik a film is, ami az első kötetet dolgozza majd fel!

Hogy miért első kötet? Mert Dan Wells nem hagy minket további borzalmak nélkül. A második rész, a Szörnyeteg Úr címet kapta és 2010-ben jelent meg, a harmadik rész címe pedig szintén beszédes: Nem akarlak megölni. Mindegyik könyvben továbbra is John Wayne Cleaver lelki vívódásait követhetjük végig. A negyedik rész, Az ördög egyetlen barátja már megjelent tavaly, az ötödik pedig idén májusban fog megjelenni, A holttested felett címmel. Dan Wells azonban minden bizonnyal nem hagy majd minket John Cleaver nélkül, ugyanis azt rebesgetik, egy hatodik kötetet is tervez!

Ismét hangsúlyoznám, hogy a könyv témája és megalkotása meredek, de ha bírja a gyomrotok, érdekelnek a gyilkosságok, szeretnétek egy jó, izgalmas, tipikusan "nem-lehet-letenni-thrillert", akkor lássatok neki!

Linkek:
Goodreads
IMDb

Gergő

2016. január 17., vasárnap

A sámánok titokzatos világa

A sámánizmus egy ősi hitrendszer, amely a természeti erők és szellemek tiszteletén alapul. Számos formája létezik szerte a világon, így sokszor nem lehet általános igazságokat megállapítani a sámánizmust követő népek szokásairól, de ettől még tény marad, hogy számos különlegességet tartogat mindenki számára ez a téma, aki egy kicsit is jobban belemerül.

Mi most elsősorban ízelítőt szeretnénk adni arról, hogy mik a főbb jelenségek, hogyan működik a sámánizmus, de ne féljetek, nem fogjátok halálra unni magatok! Ennek érdekében pontokba szedve tálaljuk az egészet! : D




Tudtad, hogy..?

- Sámánná nem lehet válni, azzá születni kell. Azoknak a gyermekeknek, akik foggal születnek vagy eggyel több ujjuk van, mint a szokásos, jó esélyük van arra, hogy kitanulják a sámánság mesterségét

- Ugyanis ez is egy munka! A sámán az, aki a szellemekkel kommunikál a közösség érdekében. Például, ha nem esik az eső és kiszárad a termés, akkor ő könyörög azért, hogy szánja meg őket az ég. Mindemellett pedig a gyógyítás feladata is gyakran rájuk maradt

- A jellegzetes, sokak által ismert sámándobot a sámán saját kezűleg szokta elkészíteni

- A sámánok sok hiedelemvilágban bika formáját képesek magukra ölteni, és a sámánok egymással ebben az alakban harcolnak

- Léteznek női sámánok is, mint például a japánok itakoja

- Mielőtt valaki teljes jogú sámán lesz, egy másik sámán keze alatt tanul, és avatáson kell részt vennie, amely a hiedelem szerint a szellemek világában történik

- A sámánizmus jellegzetes hármas világfelépítése (a Világfa törzse körül van az emberek világa, a gyökerénél a holtaké, a koronájában pedig az isteneké) megegyezik a magyar ősvallás világképével

- Mivel nálunk is voltak sámánok, csak éppen táltosnak hívták őket

- A szellemek között a ragadozó állatok képében megjelenőek általában ártó szellemet jelölnek

- A sámánizmusban fontos a hármas szám. Szerintük az embereknek három lelkük van, melyek közül az egyik az igazi, a másik, a „továbbvivő lélek” a fajfenntartáshoz kapcsolódik, a külső lélek pedig a vándorló lélek

- A sámánok, ha a szellemek mérgesek és az sem segít, ha „meglátogatják” őket, akkor áldozatokkal próbálják meg őket kiengesztelni




Kedvet kaptál ahhoz, hogy kicsit komolyabban is elmerülj a sámánok világában? Nem kell messzire menned hozzá, elég egyet kattintanod, ugyanis Diószegi Vilmos rövidke, ám annál tartalmasabb könyve elérhető online!

Jó olvasást! : )

Diószegi Vilmos - Samanizmus

2016. január 13., szerda

Tanuljunk elmetérképpel!

Rengeteg különböző tanulási módszer van, amivel segíthetünk magunknak megjegyezni a fontos dolgokat – ezek közül az egyik nem más, mint az elmetérkép, vagy más nevén gondolattérkép. Azoknak, akik vizuális alkatok és könnyebben tanulnak meg valamit, ha az látványos, ez nagyban segíthet!

A módszer lényege nem más, mint a logikai kapcsolatok megtalálása, amiket különböző jelzésekkel, képszerűen viszünk fel a papírra. Elsősorban fekvő oldalon érdemes nekifogni, mert ez sokkal nagyobb teret nyit a térkép elkészítésére – hiába ugyanakkora ugyanis a lap, ha az agyunk az álló formátumnál korlátokat érez.



Első lépésben középre írjuk fel a témát. Ezt kellően cikornyás betűkkel is megtehetjük, hiszen ez lesz mindennek a kiindulópontja, és amíg rajzolgatunk, addig lélekben fel tudunk készülni a tanulásra.

Az elmetérképnél mindig nagyobbtól a kisebb felé haladunk. Ennek az elvén a második lépés az, hogy a fő altémáknak ágakat rajzoljunk a középpontból indulva. Ezeket érdemes külön színnel jelölni, hiszen az ágak végén lesz maga a lényeges, megtanulandó tartalom. Ha különböző színekkel írunk, akkor sokkal jobban elkülönülnek egymástól a részek, ami segíti a jobb átláthatóságot.

Miután megvannak a fő irányok, a harmadik lépésben az egyes ágakat bonthatjuk tovább, kisebb egységekre. Itt már fontos, hogy a saját logikánk szerint egymásra épülő sorrendet tartsuk, mert ez lesz az, amit könnyebben megtanulunk. Nem feltétlenül egyezik a tankönyv logikájával, de ettől nem kell megijedni!


Néhány hasznos tipp:
- Segít, ha az azonos logikai kapcsolatokhoz mindig ugyanazt a jelzést használjuk, mint például a matematikában az egyenlőség jelnél – azonnal tudod egy pillantásból, hogy mit jelent. Ilyeneket alkothatsz te is!
- A témákat nem csak az írás színével választhatjuk el, hanem szövegbuborékszerűen is körberajzolhatjuk, ezzel keretet adva az egyes részeknek. Ez főleg akkor hasznos, hogyha szövegtömböket is írunk rá, nem csak szavakat és gondolatokat.
- A betűk nagyságával jelezhetjük magunknak, hogy mi az igazán fontos az elmetérkép tartalmából, és mi az, ami szinte már csak érdekességszámba megy.
- Az elmetérkép kiegészíthető kompozícióba illesztett post-itekkel, sormintákkal, bármivel, ami segít eszedbe juttatni a tananyagot.



Ha pedig mindaz nem lenne elég, hogy a tanulást remekül segíti, akkor még azt is eláruljuk, hogy ha elmetérképet készítesz és jól sikerül, akkor mindenki a jegyzeteid csodájára fog járni! : D

Ha kipróbáltad és szerinted is jól sikerült, akkor fotózd le elmetérképedet és küldd el nekünk! : )

2016. január 9., szombat

Hogyan tanuljunk hatékonyan idegennyelvet?

Vajon szavak hosszú sorának órákig tartó magolása jut eszünkbe először, ha arra gondolunk, hogyan tanultunk meg angolul vagy az, hogy élveztük az egész folyamatot és eredménye is volt? Az iskolai nyelvtanulás sok esetben kötődik össze a magolással, fárasztó energiakifejetéssel és esetleg azzal a nem éppen ritka irigykedéssel, amit azok iránt érzünk, akiknek ez ösztönösen megy. Jó a nyelvérzéke, mondanánk. El se hinnénk, hogy mennyire nem múlik azonban valaki nyelvérzékén, hogy mennyire jól tud elsajátítani egy idegennyelvet, sokkal inkább stratégia és hatékony energiabefektetés, valamit gyakorlás kérdése az egész. Ezt állítja Tim Farris is többek között, aki szerint néhány egyszerű tanácsot megfogadva könnyedén el lehet sajátítani bármely idegennyelvet, és ezt állítom én is, még ha nem is beszélek tucatnyi nyelvet, mint Farris. 
Lássuk azonban, melyek ezek a hasznos tanácsok, amelyek segítségével egyszerűbb lehet elsajátítani és használni a későbbiekben egy új idegennyelvet.

1. A jó szavakat kell megtanulni.

Minden nyelv tanulása a szavaknál kezdődik. Kereshetünk kifogásokat, hivatkozhatunk arra, hogy a memóriánk rossz vagy egyszerűen csak véges és előbb-utóbb törlődnek bizonyos adatok, ez nem kifogás. Ha a jó szavakat tanuljuk meg, akkor kevés erőfeszítéssel érhetünk el viszonylag sokat. Tudtátok például, hogy a teljes angol szókincsből mindössze háromszáz szót kell ismernünk ahhoz, hogy értsük az írott szövegek 65%-át? Most már csak az a kérdés, hogy melyik háromszáz szót érdemes megtanulni. A különleges hangzású, nem sűrűn használt szavak nagyon szépek, de kezdetnek talán mégsem ajánlott olyan kifejezésekkel indítani, amiket még azok sem használnak sűrűn, akiknek az adott nyelv az anyanyelve. Ráér az később is, addig pedig tanuljuk, ismételgessük és használjuk kitartóan a mindennapi szókincs elemeit. Ráadásul minél többet használjuk ezeket a szavakat, annál nehezebben felejtjük el őket.

2. A nyelvtan mindig fontos.

Na nem egyetemi szinten természetesen, elvégre nem sok az esélye, hogy az ember egy mindennapi beszélgetésben fogja használni a feltételes mód legtávolabbi múlt időre vonatkozó alakját, vagy az egy bizonyos időpontra már megtörténő jövőbeli eseményekre hivatkozó igealakot, azonban amit használunk, azt használjuk rendesen. Érdemes utánanézni a rendhagyó alakoknak, kivételeknek és megtanulni azokat a szabályokat, amikkel találkozhatunk. Egy angol igeragozás jelenidőben például nem is nehéz, de egy némettel sem akadunk el különösebben, ha betéve tudjuk a végződéseket. Ez is gyakorlást igényel, de némi rááldozott idő és energia nyomán olyan rutin lesz belőle, hogy már nem is kell gondolkodni rajta, menni fog magától. Természetesen a nyelvtant nem árt teljes egészében sem elsajátítani a nyelvtanulás folyamata során, és addig gyakorolni, amíg ez is rutin lesz, mert egy nem használt szót bármikor megkereshetünk a szótárban vagy körülírhatjuk, de a nyelvtannal már bonyolultabb a helyzet.

3. A hasonló szavak minden nyelvben a barátaink.

Önálló nyelvek aligha vannak a világon, vagy legalábbis nagyon kevés. Ha valamelyik afrikai törzs csettintős, pörgős hangokkal teletűzdelt nyelvét szeretnénk megtanulni, akkor ez a tanács talán nem segít. Ellenben amíg neolatin vagy germán nyelvekben gondolkodunk például, nagyon is hasznunkra válhat, ha olyan szavakat tanulunk, amiket másik nyelvből már ismerünk. A neolatin nyelvek például relatív közel állnak egymáshoz, vannak hasonló szavak, kifejezések, érdemes figyelni ezekre. Vagy ha netán az embernek skandináv nyelveket támad kedve tanulni, ki gondolná, hogy akár az angol vagy német tudásának hasznát tudja venni egy izlandinál például, pedig nagyon is így van. Érdemes kapcsolatokat teremteni és kihasználni, ha már vannak. Azzal is nekünk könnyebb. 

De lássunk egy olyan példát, amire talán a legkevésbé gondolnák: még a japán tanulásánál is hasznát vehetjük az angol tudásunknak.


4. Gyakorlás a tudás anyja.

Jelen esetben az ismétlés nem elég, a nyelveket gyakorolni kell. Önmagában hiába tudunk szavakat, az még nem használat, és ugyanez vonatkozik a nyelvtanra is. Ahhoz, hogy igazán elsajátítsunk egy nyelvet, nem elég az elmélet. Kell valaki, akihez beszélünk, és aki ki is javít, ha netán tévedünk. Nem megy ez úgy, hogy az ember kirázza a kisujjából, de nem kell félni a hibáktól. Keressünk valakit, akihez beszélhetünk, akiről tudjuk, hogy segít, ha elrontunk valamit, és ugorjunk a mély vízbe. Beszélve tanul az ember nyelvet, és sok-sok hiba után sajátítja el a helyes formákat, ez már csak így megy, a lényeg, hogy használni kell a nyelvet. Akármikor, akárhol tanulhatunk, ha nyelvekről van szó, legyen szó nyaralásról, vásárlásról, vagy ha egyszerűen csak találomra küldünk képeslapot a nagyvilágban valakinek, mert postcrossingra támadt kedvünk. Még a filmnézés is jó gyakorlásnak számít, ha lemondunk a szinkronos változatról és inkább felirattal nézzük. 

5. Használd ki az internet adta lehetőségeket.

Nyelvkurzusra mennél, de nincs rá pénzed? A legjobb tanulási lehetőségek ingyenesek, csak alaposan szét kell nézni az interneten. Ha nem hallottál még róluk, akkor keress rá a Duolingo-ra vagy a Memrise-ra, esetleg kipróbálhatod az Unbabel-t, ahol egyik nyelvről a másikra fordítva tanulhatsz többet. Ráadásul megannyi szótár közül is válogathatsz, ahol a szókincsedet bővítheted, például a leo.org vagy a dictzone.com több, különféle nyelvű szótárral lesz a segítségedre, de használhatod az egynyelvű szótárakat is hosszabb magyarázatokkal ellátva. Amit nem ajánlok, azok a Google Translate és hasonlatos fordítók, mivel statisztikai adatok alapján a leggyakoribb variánsokat dobják ki, azonban nem biztos, hogy valami helyes is, csak mert öt felhasználóból három arra tippel. 

6. Ne riasszon el a korod.

Átaludtad az iskolában a spanyol óráidat és attól tartasz, hogy most már,  érettségi vagy államvizsga után késő lenne nekikezdeni? Sose késő. Ráadásul nem is olyan régen tudósok bebizonyították, hogy a felnőttek egyrészt szervezettebben, stratégikusabban tanulnak nyelvet, másrészt náluk sokkal nagyobb hatással van az agyra, később jó memóriát és döntőképességet eredményezve. Tulajdonképpen csak akkor van hátrányod, ha neki se fogsz, úgyhogy hajrá, vedd elő a könyvet, keress rá az interneten egy nyelvtanuló oldalra, és vesd bele magad a tanulásba.

7. Mnemotechnika a lelke a szókincsbővítésnek.

Szólistákat megjegyezni nehéz, főleg, ha nincs hozzá megfelelő technikánk. Ugyan a mnemotechnikát sokszor leértékelik, vagy csak olyan területeken használják, ahol különösen fontos listák megjegyzése és visszaadása, szavak tanulásánál is hasznos. Alkoss furcsábbnál furcsább kapcsolatokat, mondatokat, történeteket, és sokkal könnyebben megragadnak a szavak, mint ha ábécésorrendben magolnád őket reggeltől estig. Ezt használja ki egyébként a fentebb említett memrise nevű internetes oldal is, nagyon hatásosan. 

8. Minden egyes szó egy újabb lehetőség arra, hogy hibázz.


Ezek a szavak egy tolmács szájából származnak, és igaza van. Még azok is hibáznak, akiknek egy adott nyelv az anyanyelve, hát fogadd el, hogy te is fogsz. Olyan nincs, hogy valaki egy nyelvet tökéletesen beszél. A tökéletességre csak törekedni lehet. Rengeteg gyakorlást igényel, rengeteg tanulást és munkát, de elérhetetlen cél önmagában. A hibák egyébként is azt bizonyítják, hogy törekszel, és a legrosszabb, amit tehetsz az az, ha meghátrálsz és abbahagyod a tanulást miattuk. Ne tántorítsanak el, inkább sarkalljanak további tanulásra. 

9. Haladj lépésről lépésre.

Senki sem fog senki azonnal folyékonyan beszélni egyetlen nyelvet sem. Ha ezt elfogadod és okosan határozod meg a céljaidat, könnyebb dolgod lesz, mintha egyből a lehetetlenre számítanál. Haladj szép sorban, ennek megfelelően tűzd ki azokat a célokat. Csak okosan és reálisan. Ne akard a szótárat bemagolni. Tanulj meg napi egy szót, évente már az is 365, nem igaz? Ha ezeket a célokat teljesíted, elégedett leszel, viszont ha az irreális célokat nem sikerül elérni, csalódott és kiábrándult, és nincs is másik lehetőség abban az esetben. Gondold át, melyiket szeretnéd magadnak, és az alapján dönts.

10. Plusz egy: Ha szeretnél úgy beszélni mint valaki, akinek ez az anyanyelve, utánozd.

Szeretnél brit akcentust, de úgy beszélsz, mint egy ausztrál? Keress egy embert, aki születésétől fogva a brit angolt beszéli (leszögezem, ebben van némi sarkítás, de most ne gondoljunk a cockney-ra például és egyéb regionális változatokra, hanem csak a tévében hallott gyönyörű szép angolra, amit egyöntetűen szokás britnek nevezni), például egy színészt, hallgasd, amit mond, és mondd utána. Egy hónap kitartó gyakorlás után garantáltan hallani fogod a változást. 

Hasznos linkek:

2016. január 6., szerda

Könyvjelző kártyából

Annak, aki szívesen és sokat olvas klasszikus könyveket, alighanem elengedhetetlen kelléke a könyvjelző. Ami pedig ezen tárgyak sorsát illeti,  én hajlamos vagyok elhagyni, összegyűrni és lépten-nyomon elpotyogtatni őket, ha belemerülök egy-egy történetbe, ezért elhatároztam, hogy a lehető legstrapabíróbb könyvjelzőket fogom elkészíteni magamnak. Az ötletet vastag papírból készült modell adta, de mivel meglehetősen sok régi bankkártya, igazolvány és telefonkártya hányódott épp itthon, ezekkel kezdtem kísérletezni.

Mire lesz hát szükséged? 
  • műanyag kártya (egy darabból egy nagy vagy több kisebb kiijön)
  • éles, erős olló
  • papír, ceruza, filctoll (a tervezéshez)
  • matricapapír (remek egyedi matricákat lehet rájuk rajzolni!)
  • festék, színesceruza, tus - amivel csak díszíteni akarsz
  • öntapadós fólia vagy nagyon széles, áttetsző celuxragasztó (utóbbi olcsóbb)
  • vágókés (opcionális)
Maga  a folyamat nem nehéz, némi türelmet igényel, amíg az ember belejön a vágásba. Az elején el kell döntened, mekkora könyvjelzőt szeretnél - mivel én ezen a ponton már 3-4 darabon kikísérleteztem a technikát, be mertem vállalni egy nagyobbat. A kártyát körberajzoltam a papírra és nekiláttam, hogy kitaláljam, mi legyen rajta - az egyetlen, amit észben kell tartanotok, hogy olyan alakot találjatok ki, aminek legalább három lelógó, különálló része van (farok, végtagok, csápok, bármi), mert ez fogja megtartani a lap szélén.

Sajnos egy fotó elveszett, így nem tudom megmutatni, hogy nézett ki a vázlatom, de a papíron kidolgozott figurát szépen átrajzoltam egy közönséges tűfilccel a kártyára és a vonalak mentén körbevágtam ollóval. Jótanács: ne tervezz túl éles kanyarokat és kerekítsd le a hegyes részeket! Könnyebb kivágni, jobban tart majd rajta a fólia és a könyvekkel szemben is kíméletesebb. Ha kivágtad a sziluettet, egyszerűen le kell ragasztani a matricapapírral.
Innentől kezdődik a legjobb része - felrajzolni a mintádat vagy alakodat, kiszínezni, addig díszítgetni, amíg elégedett nem vagy. Jómagam Fogatlant választottam (nagy sárkányrajongó vagyok) - mint látható, igyekeztem kerülni a sok apró, kilógó részt, amit piszok nehéz kivágni, ennek ellenére egész elégedett voltam az eredménnyel.

 Ezek után kiszíneztem és lefóliáztam (ez a könyvet és a könyvjelzőt egyaránt védi, bár ez a típus alapból nem ázik el, a maszatolódás és foltok keletkezése nagyon is reális veszély). Így fest a kész könyvjelző, és ha becsukja az ember a könyvét, még mindig látszik a lap tetején könyöklő, nézelődő sárkány, úgyhogy nagyon megszerettem :3
Ha netalán kedvet kapnátok a kipróbálásához, mutassátok majd meg a végeredményeket!

2016. január 2., szombat

Hogyan készítsünk saját plannert?

Sokan használnak különféle határidőnaplókat, amelyekben jó rendezni a teendőket, a bevásárló listát vagy épp a fontos határidőket. Rengeteg különböző modell vásárolható meg, de ha igazán személyes darabot szeretnénk, olyat, amely a saját igényeink szerint van kialakítva, akkor érdemes nekifogni, hogy mi magunk készítsük el.

Ezt tettem én is!

A plannernél számomra fontos, hogy a naptár mellett olyan hely is legyen benne, ahová szabadon jegyzetelhetek és hogy mindezek mellett kéznél legyenek olyan kiemelő eszközök is, amelyekkel bármikor tudok magamnak olyan feljegyzéseket kreálni, amik később egyszerűen nem tudják elkerülni a figyelmem. Ezen szempontok szerint, a következő módon készült a planner:


Amire szükség lesz:

- Kapcsos mappa
- Jegyzet lapok
- Naptárbetét
- Színes post-itek
- Olló
- Kétoldalú ragasztó
- Egyik oldalán ragadós fólia
- Gumiszalag
- A borító elkészítéséhez szükséges tetszőleges eszközök




Először a külső borítót készítettem el. Akvarell technikával dolgoztam az ehhez megfelelő lapon. Fontos, hogy akkor is pontosan mérj, ha te készíted a borítót és akkor is, ha előre nyomtatott képet raksz kívülre, mert később nem tudsz korrigálni.
Tehát, első körben felrajzoltam a papírra a mappa kiterített hálóját, arra a szerkesztésektől jól ismert fülecskéket is rajzoltam, hiszen így tudom majd behajtani és felragasztani az egészet. Mivel az akvarell technika könnyen meggyűrhetné a lapot, ezért festés előtt gondosan körberagasztottam papírragasztóval, ami segít, hogy száradás után ne legyen majd hullámos a felület. Miután ezzel végeztem, megfestettem a mintát. (Nem mellesleg ez tartott az egész műveletben a legtovább, úgyhogy ha te nyomtatott képet használsz, akkor viszonylag hamar lehet végezni az egész plannerrel.)





A következő mozzanat az volt, hogy a borítót a jelzések mentén kivágtam. A gerincre tettem először kétoldalú ragasztót, amivel hozzá is erősítettem a lapot a mappához, majd ez után a mappa sarkain, végül pedig belül, a füleknél is leragasztottam a papírt.
Miután ez megvolt, a ragadós fóliából mértem ki a szükséges darabot – ez fogja vízhatlanná tenni a borítót, mint a boltban vásárolt daraboknál is. Itt már nem kell külön ragasztót használni, hiszen öntapadós az egyik oldala a fóliának, egyszerűen csak rá kell simítani a borítóra.
 
 
 
Az összefogó gumi elhagyható kiegészítő, nekem azért van rá szükségem, mert legtöbbször a táskámban hurcolom a plannert és nem szeretném, ha szétcsúszna, ami benne van. Két végén összevarrtam egy kimért gumiszalagot, majd ragasztóval a belső oldalra erősítettem. Akinek van módja rá az szegecseléssel is megoldhatja és természetesen a mappa hátsó lapján is, de nekem most így tetszett.
Mivel a sok ragasztás nem túl szép látvány mikor kinyitjuk a plannert, így fogtam egy akvarell lapot (de választhattok bármilyet, akár színeset is), kimértem és kivágtam belőle a kapocs helyét, aztán kétoldalú ragasztóval felerősítettem a mappa belsejére. Így minden olyan munkarészt eltakar, ami nem túl szép, ráadásul megakadályozza, hogy az év folyamán feljöjjön a ragasztás valahol.



Ezután már nem maradt más hátra, csak hogy berakjam a belső kiegészítőket. Először a jegyzetlapok kerültek be, aztán a naptárbetét, amit előre megvásároltam. Ezen látszik, hogy nem csak a gyári lyukasztás van rajta, mivel sajnos nem illeszkedett pontosan, de ekkor sem kell megijedni, egy jó lyukasztó segít a dolgon!
A borító belsejére ragasztottam a post-iteket, végül pedig kis kartonokból olyan elválasztó elemet készítettem, ami könnyebbé teszi a keresést, ha a naptár megfelelő pontjain belefűzzük a plannerbe.



Az elkészült planner még kapott egy tollat is a kapcsos részre, így bárhova is viszem, rögtön tudok bele írni, valamint néhány gémkapcsot, mert ki tudja, mikor jöhet az ilyesmi jól.



Engem nagyon szórakoztatott a planner készítése. Ugyan már elmúlt a karácsony, de akár ajándékként is remek lehetőség, mert olyanra alakítható, amilyen épp szükség van. Próbáljátok meg elkészíteni ti is, és ha sikerül, ne felejtsetek el képet küldeni nekünk róla! : D