2014. szeptember 26., péntek

Rise and Shine

                      avagy kelj fel és járj zenék az évkezdésre

Mint minden évben, most is gyászoljuk a nyarat és az elvesztett szabadidőt az iskola beköszöntével. Az évnyitó után pedig belevethetjük magunkat a tanulásba, a könyvekbe és az igék magolásába. Kell ez nekünk egyáltalán? Elkeserítő válasz, de igen. Viszont ahhoz, hogy könnyebben kibírjuk ezt a tortúrát, hoztam is nektek pár zenét, amit addig hallgathattok, amíg a végén ki nem süt a nap, és túl nem vagyunk a vizsgákon. Megint. 
Szóval csapataitokat és erőiteket vonultassátok fel a harcmezőre, és készüljetek a csatára!







SzA

2014. szeptember 23., kedd

Főnixdal a naplementében

KAHLIL L. ROCHARD 

"Hihetetlenül nyúlánk és vékony, 205 centis figura, minden ruha lóg rajta. Előszeretettel öltözik kényelmesen és hanyagul, nem igazán figyeli, mi mihez passzol vagy sem, néha csíkos sálban, kockás ingben és farmerben indul el, néha meg gyászmenetet alakít."


Már csak pár nap, és egy kicsit elatyátlanodunk. Nagyon sokan szeretnék betölteni az űrt, melyet édesapánk, Kahlil hagy majd maga után, ám mind tudjuk, hogy ez az első időkben nem lesz olyan könnyű, hiszen már olyan szinten szerves része lett a piros háznak, hogy neve összeforr mindazzal, amit az Eridon jelent. Indulása előtt, még egyszer utoljára megmásztam a lépcsőfokokat, melyek hozzá vezetnek, ihattam a teájából és bevallom pár kocka csoki is legurult az interjú közben. Emlékezzünk, mosolyogjunk, és sírjunk együtt!

Mi inspirálta először arra, hogy az Eridon házvezetői posztjára jelentkezzen?
Amikor az iskolába érkeztem, nagyon kevés tapasztalattal rendelkeztem tanítás terén, de azt tudtam, hogy szeretek gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozni és általában jól kijövök velük. Az Eridonosokkal pedig könnyű szót érteni, ha az ember győzi a hadarást és ki tudja bogozni a néha szóáradattá dagadó lelkesedésből a lényeget. Egy darabig Angel mellett voltam helyettes és az a pár hónap is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megszeressem őket, így Angel távozásakor úgy döntöttem, ringbe szállok, bár a testület legfiatalabb tagjai közé tartoztam.

És meg is kapta, a mi legynagyobb szerencsénkre. Mi volt az első gondolata, amikor az igazgató úr értesítette a döntéséről?
Gondolat? "Úristen, most fel kell állnom és kezet kell fogni vele és ficamot fog kapni a nyaka szegénynek."

A tanári karban sok alacsony tanerő van, az igazgató úr lehet, hogy örült, mert végre kiroppanthatta a hátát. Mit szóltak a diákok másnap, amikor megjelent, mint házvezető?
Már ismertek valamennyire, úgyhogy tudhatták, mire számítsanak, csak épp az iroda került máshova - valószínűleg az évek alatt sokan elátkozták a sok lépcsőt, ami a második emeletre vitt. Egyebek iránt mivel mindig jelentős mennyiségű tea és édesség lelhető fel a környezetemben, szerintem még örültek is.

Ki ne örülne neki? Megkapta a posztot, kiroppanhatott az igazgató háta, és utána? Mik voltak az úgynevezett 'első intézkedései" melyeket ilyenkor emlegetni szoktak?
Első lépésben a prefektusok sorait kellett feltölteni, mivel egyesek elballagtak, mások önként lemondtak a jelvényükről. Ezután ötleteltünk a Fiókákkal és kicsit tataroztunk, valamint szerveztem nekik egy húsvéti kis kalandot, ami elég emlékezetesre sikerült. Volt tojáskeresés és egy bizonyos tapsifüles is feltűnt a toronyban, hogy izgalmasabbá tegye az ünnepet, na meg megédesítse.

Ez pedig azóta hagyománnyá vált. Remélem a későbbiekben is részünk lehet még ebben. Néhány együtt töltött hét után, milyen benyomásokat szerzett? Mennyire tudott együtt dolgozni a fiókákkal?
Elsősorban jó tapasztalataim voltak - mivel nem nulláról indultunk, ismertük már valamennyire egymást és nem kellett kiharcolnom, hogy hallgassanak rám. Akadtak kisebbösszetűzések, ha az elképzeléseink egy-egy témában eltértek - ahány ember, annyi látószög - de sikerült kompromisszumokkal megoldani ezeket. Ami problémát jelentett és jelent, az a feledékenység és a kedvetlenség, mert egy Eridonost se veszel rá olyanra, amihez nincs kedve. Ezt leszámítva jó csapat, tele ötletekkel, fantáziával, ami emellett toleráns és megértő is.

Igen, ez egy nagy hátrányunk. Az érzelmi és lelkesedési hullámzásaink magukért beszélnek. Ha öt szóval jellemeznie kéne a házat és a diákokat, melyek lennének azok?
hangulat (legyen épp bármilyen), makacsság (nem is kevés), igazságérzet (bivalyerős), fantázia (csak merni kell elszakadni a hagyományostól), nyitottság (minden érdekli őket) és energia (amit néha nem ártana kicsit beosztani )
*Számol.* Ez hat. *Szemforgatás és nevetés.* Mindenki válasszon magának ötöt

Professzor út nagyon benne van ebben. Szerintem a hat is szuper, én örülök, ha van miből válogatnom, például sosem veszek csak egy ízű csokit. Na de, kérdések. *zavartan lapoz egyet* Vannak diákok, akik nyomot hagynak az emberek emlékezetében. Kik azok az Eridonos diákok, akiket ön nem tudna elfelejteni?
Huhh, most fejben elkezdtem sorolni, de sose érnénk a végére. Mindenkire, akivel szót válthattam vagy együtt dolgozhattam, aki hozzám fordult, megmarad nekem, a prefektusok, a helyettesek, a felelősök és felelőtlenek, a bohócok, a hősök és feketeöves sszájakartésok, a szabályszegők és a művészien szófogadatlanok, a kalandorok, a macskasimogatók... Sok-sok emlékem van és nincs alku, mindet viszem.
 
Akkor máris csomagolom a házat és megyünk a bácsival.Ha már itt tartunk, hova is? Merre viszi ezek után az élet?
Ó, remek lenne. *Sóvárogva néz körbe, kortyol a bögréjéből és a dobozokra pillant.* Egy időre haza, a szüleimhez, mert úgy adódott, hogy szükségük van rám. A többit még meglátjuk, mert most nem "én", inkább "mi" terén gondolkodom. Mondhatjuk, hogy apaságira megyek kicsit.

Egyszer mindenkinek fel kell nőni, ugye? Terveznek még babákat? ugye igen és mindegyiket elhozza megmutatni nekünk?
A látszat ellenére eddig is felnőtt voltam *önirónia* De most úgy adódott, hogy a saját fészkemmel és fiókámmal kell kicsit törődnöm, így a Fiókákat más szárnyai alá adom.
Ami a továbbiakat illeti, szívesen vállalnék még gyermeket, de örökbe is szeretnék fogadni, ha tehetem. Jómagam is árvaházból kerültem ki, szeretnék másnak is esélyt adni. A látogatásokat majd megoldjuk - jöhettek ti is, ha nem dugítjátok el a kandallót ^ ^

A szent cél érdekében igyekszünk majd fegyelmezettek lenni,,, vagy legalábbis megpróbálunk. Akkor ezek szerint, ha útnak indítjuk ön felé a baglyainkat, számíthaunk válaszra is?
Természetesen. Lehet, hogy nem a leggyorsabbra, elvégre Németország elég messze van innen, de nem zárkózom el. Legfeljebb majd azt mondom a szomszédoknak, hogy hobbiornitológusnak álltam.

Szegény szomszédok, már előre sajnálom őket. *nevet* Ami a fiókák átadását illeti, gondolta volna, hogy ennyi jelentkező lesz? Van köztük olyan, akire már most nyugodtan rábízna minket?
Nem, végképp nem számítottam ennyi pályázatra, hiszen az elmúlt években senki más nem mutatott érdeklődést. Akadnak ismerős és kevésbé ismert kollégák is, de a döntést szerencsére nem nekem kell meghoznom. Bízom abban, hogy olyan vezetői-prefektusi gárda alakul majd ki, aki fellendíti a házat, mert egy ember magában kevés ehhez, így nem a ki, inkább a kik a kérdés.

Bízzunk benne, hogy a ház továbbra is jó kezekben marad. Én szeretném megköszönni, hogy válaszolt nekem, és kívánom, hogy az élete a tervei szerint alakuljon. Térjen néha vissza hozzánk, hogy ne csak mi koszoljuk a szőnyeget a kandalló előtt. Zárszóként szeretne üzenni valamit az Eridonosoknak, amivel bíztatja őket?
Szeretném nekik megköszönni egy együtt töltött éveket és a rengeteg nevetést, őrültséget és meglepetést, amit okoztak. Otthonommá tették a kastélyt és a házat, elfogadtak és többet ennél nem is nagyon kérhetnék. Kívánom, hogy maradjanak erősek, de osszák be kicsit jobban, hogy legyenek kreatívak, de azért ne forgassanak fel mindent, hogy tartsanak össze és élvezzék ki az időt, ami megadatott nekik. Hogy ne féljenek az új, ismeretlen dolgoktól, beismerni, ha hibáztak, vagy segítséget kérni - még Batmannek is van Robinja, ennyi belefér a hős-komplexusba is Őrizzék meg a nyitottságukat, az őszinteségüket , a kedvességüket és azt a lelkesedést, amivel másokat is fel tudnak dobni.

Ez nagyon kedves és tele van hasznos tanácsokkal uram. Köszönöjük és azt is, hogy terelgetett minket, ön nélkül nem ment volna *Érzelemtúltengés okozta öleléssel zár*      
       
Abu 

2014. szeptember 16., kedd

Ki legyen a HV-nk?

Mivel sajnos Kahlil prof nem jelentkezik a posztra, ezért megkérdeztem házam diákjait, kit látnának szívesen a ház élén. A sorrendet az alapján állítottam, hogy hányan mondták ki az illető nevét, számot azonban nem írok hozzá, van, aki több nevet mondott, van, aki kevesebbet, nem lenne fair és befolyásolni se szeretném a pályázó professzorokat. Sajnos nem mindenkinek érkezett vissza a válaszbaglya. Ha menet közben még befut válasz, frissítem. Lássuk most az eredményeket: 

 Merkovszky Ádám
Igazság szerint eléggé megnyugtató, hogy van(nak) olyan(ok) a pirosak között, aki(k) szívesen látná(nak), mert már elkezdtem megírni a pályázatomat. Bízom benne, hogy az iskola vezetősége megfelelőnek fogja tartani, és az új tanévet már mint az Eridon házvezetője kezdhetem.

 Mészáros Gréta



Dwayne Warren

Megtiszteltetésnek venném a támogatást, örömmel lennék HV.
Cheesy
  
Vasváry Richárd Nándor
Megtisztelő hallani, hogy a ház diákjai között akadtak, akik szívesen látnának engem az Eridon élén, de félek, nem lennék megfelelő vezetője a főnixeknek, sajnos nem valószínű, hogy tudnék annyi időt szakítani a házra, amennyit az megkövetelne - és megérdemelne.
Hiszem, hogy megtalálják az önök emberét, de tartok tőle, hogy az nem én vagyok.

Szikszai Attila


 Angelinne Vinnin
Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ennyi idő, és egy ilyen remek házután az eridonosok visszavárnának. Mindig is a szívügyem volt a ház, így terveim között szerepelt a kolléga távozásával, hogy ismét a ház vezetésére pályázzak. Szívet melengető érzés, hogy ez a diákoktól sem áll távol, hogy van, aki szívesen látna házvezetőjeként akár ismét, akár újonnan, és ez persze nagyon sok energiát is ad, valamint megerősíti az elhatározásomat, hogy ismét az Eridon házvezetője legyek. Smiley.

 Vécsey András


 Carl Tender
Úgy gondolom a pozíció betöltéséhez legfontosabb hiányosságom az idő. Szívesen vennék részt a ház életében és úgy gondolom hasznomat is vehetnék, viszont adminisztrátori feladataimat ritkán tudnám ellátni, így egy erre alkalmas házvezető helyettes kellene mellém.
 Amennyiben igényt tartanak egy olyan házvezetőre aki hétvégente tud belefolyni a ház életének sűrűjébe, szívesen benyújtok egy pályázatot és kötelességeimhez hűen lépek majd fel, valahányszor alkalmam nyílik rá.
 Nem árulok zsákbamacskát, ez bizonyára becsületemre válna házvezetőként is Smiley

 Sebastian Felagund

Értékelem a megkeresését, de valahogy nehezen hiszem, hogy bárki is szívesen látna az Eridon élén. Több alkalommal is pályáztam már, nem volt igény a munkámra. Mindettől függetlenül igen, szívesen lennék. De ezt a döntést ugyebár nem nekem kell meghoznom.

 Maróti Antal
Megtisztelő, hogy gondoltak rám, mint házvezetőre, de úgy érzem, nem lennék alkalmas a posztra. Egy varázslóiskolában sok olyan dolog történhet, aminek megoldásához nem árt, ha az ember ért a mágiához. Nem mellesleg hatalmas generációs szakadék is van köztem és a diákok között, házvezetőként viszont szerintem fontos lenne, hogy viszonylag könnyen megértsük egymást.
Szóval, nagyon megható, hogy felmerült a nevem, de nem fogok pályázni. 

Asher Noah Wayde

Természetesen szívesen lennék a házvezető. Az elmúlt tanévben a Házvezetőhelyettesi poszt betöltése során volt alkalmam megismerni az eridonosokat, és bármennyire is fáj bevallanom, nagyon is megszerettették magukat velem. Így, annak ellenére, hogy nagyon sajnálom, hogy Kahlil nem vállalja tovább a ház vezetését, én magam szeretnék jelentkezni a feladatra, mert őszintén, az élet az Eridon nélkül unalmas lenne - még számomra is.
Smiley

Rédey András Kálmán


Hornyák Gábor

Ennek nagyon örülök, mert én meg is pályázom a posztot, csak még a pályázat nincs kéz, álmodói teendők miatt, de határidőre beadom.
Tényleg örülök, hogy engem akarnak házvezetőjüknek!

+1 Keith Coltrane

Hát ha én lennék a HV, akkor rengeteg buli lenne és viszonylag kevés csendesség, viszont sokkal többször jönnének át diákok más házakból, mindenki ismerné a nevünket és mindenki közénk akarna tartozni, Rohr kisasszony lenne a Kulturális Segédvezető Bulilevezénylő szakmenedzser, tartanánk tanári esteket, hogy lássuk őket lezülleni, és tartanánk hajnali grillezést a kistavacskánál, lennének kviddicsbemutatók és ahh.
De mivel így meg úgy, meg jövőre végzős leszek, meg hát bulizni HVság nélkül is lehet, meg amúgy is csúnyán néznének, ha a Házvezető a padláson aludna egy diákkal, azt hiszem, mégse jelentkezek.
Pedig szuper lenne ám.