Annak, aki szívesen és sokat olvas klasszikus könyveket, alighanem elengedhetetlen kelléke a könyvjelző. Ami pedig ezen tárgyak sorsát illeti, én hajlamos vagyok elhagyni, összegyűrni és lépten-nyomon elpotyogtatni őket, ha belemerülök egy-egy történetbe, ezért elhatároztam, hogy a lehető legstrapabíróbb könyvjelzőket fogom elkészíteni magamnak. Az ötletet vastag papírból készült modell adta, de mivel meglehetősen sok régi bankkártya, igazolvány és telefonkártya hányódott épp itthon, ezekkel kezdtem kísérletezni.
Mire lesz hát szükséged?
- műanyag kártya (egy darabból egy nagy vagy több kisebb kiijön)
- éles, erős olló
- papír, ceruza, filctoll (a tervezéshez)
- matricapapír (remek egyedi matricákat lehet rájuk rajzolni!)
- festék, színesceruza, tus - amivel csak díszíteni akarsz
- öntapadós fólia vagy nagyon széles, áttetsző celuxragasztó (utóbbi olcsóbb)
- vágókés (opcionális)
Maga a folyamat nem nehéz, némi türelmet igényel, amíg az ember belejön a vágásba. Az elején el kell döntened, mekkora könyvjelzőt szeretnél - mivel én ezen a ponton már 3-4 darabon kikísérleteztem a technikát, be mertem vállalni egy nagyobbat. A kártyát körberajzoltam a papírra és nekiláttam, hogy kitaláljam, mi legyen rajta - az egyetlen, amit észben kell tartanotok, hogy olyan alakot találjatok ki, aminek legalább három lelógó, különálló része van (farok, végtagok, csápok, bármi), mert ez fogja megtartani a lap szélén.
Sajnos egy fotó elveszett, így nem tudom megmutatni, hogy nézett ki a vázlatom, de a papíron kidolgozott figurát szépen átrajzoltam egy közönséges tűfilccel a kártyára és a vonalak mentén körbevágtam ollóval. Jótanács: ne tervezz túl éles kanyarokat és kerekítsd le a hegyes részeket! Könnyebb kivágni, jobban tart majd rajta a fólia és a könyvekkel szemben is kíméletesebb. Ha kivágtad a sziluettet, egyszerűen le kell ragasztani a matricapapírral.
Innentől kezdődik a legjobb része - felrajzolni a mintádat vagy alakodat, kiszínezni, addig díszítgetni, amíg elégedett nem vagy. Jómagam Fogatlant választottam (nagy sárkányrajongó vagyok) - mint látható, igyekeztem kerülni a sok apró, kilógó részt, amit piszok nehéz kivágni, ennek ellenére egész elégedett voltam az eredménnyel.
Ezek után kiszíneztem és lefóliáztam (ez a könyvet és a könyvjelzőt egyaránt védi, bár ez a típus alapból nem ázik el, a maszatolódás és foltok keletkezése nagyon is reális veszély). Így fest a kész könyvjelző, és ha becsukja az ember a könyvét, még mindig látszik a lap tetején könyöklő, nézelődő sárkány, úgyhogy nagyon megszerettem :3
Ha netalán kedvet kapnátok a kipróbálásához, mutassátok majd meg a végeredményeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése