Macska és kneazle

Először is egy kis bevezető következik – macskákról és kneazle-kről egyaránt. A két faj hasonló, mindkettő kismacskaféle, ragadozó életmódú emlős. Fő megkülönböztető jegyeik a kneazle bojtos oroszlánfarka és pöttyös bundája, valamint gyakran jóval nagyobb mérete – míg a legnagyobb macskafajták 9 kilósak, a legnagyobb kneazle-ök 12-t is megüthetik. A bent tartott macskák 13-15 évig élnek, a kneazle-ök átlagosan 17-19 évig (ha kinti állatokról van szó, az élettartam csökken, mert könnyebben eshetnek baleset, bestiák vagy fertőzések áldozatául). Intelligens lények, bár sokkal önfejűbbek a kutyáknál és kevésbé szófogadóak. A kneazlek képesek a rosszindulat és ártó szándék érzékelésére, így figyelmeztetnek a gyanús alakokra és lehetnek agresszívek. Különleges képességük, hogy mindig hazatalálnak és gazdájukat is hazavezetik. Besorolásuk XXX – amennyiben tisztavérűek – és tartásukhoz minisztériumi engedély szükséges.

Mindkét világban vannak emberek, akik ezen állatok tenyésztéséből élnek. A két fajt egyébként lehetséges keresztezni, aminek során köztes méretű és intelligenciájú félvérek születnek. Amennyiben szelídebb, emberhez szokott kedvencet szeretnénk, érdemes őket keresni fel.

A kneazle bajusz felhasználható pálcamagként, azonban alacsonyabbrendű a főnixtoll, unikornisszőr és sárkányszív magokkal szemben.
Kezdetek

Mivel intelligens és kíváncsi lényekről van szó, még beszerzésük előtt bizonyosodjunk meg, hogy minden mérgező vagy veszélyes tárgyat elzárunk, vagy elérhetetlen helyre helyezünk (ládába, szekrénybe, kulccsal zárható fiókba, dobozba). Ilyenek a tisztítószerek, kozmetikumok, bájitalok és alapanyagaik, a nejlonzacskók és a magasról lógó zsinórok. Ezen felül a törékeny holmikat is kezeljük bűbájjal vagy rögzítsük, mert szeretik játék közben lelökdösni őket, amit a tintánk vagy fioláink egyaránt bánhatnak.

Második lépésben szerezzünk be mindent, amire feltétlen szükségünk lesz: fekhelyet, alomtálcát és almot, vizes és élelmes tálkát. Ezeket igazítsuk ahhoz, hány állatot szeretnénk és várhatóan mekkorára nőnek – az általános tanács, hogy minden cicának külön fekhely, tálkák, alomtálból pedig a cicák számánál eggyel több kell. Jó, ha tálból olyat választunk, ami nem borul fel könnyen, nem lehet egykettőre elrágni és könnyen tisztán tartható. Az alomtálakat naponta érdemes tisztítani, hogy ne legyen szaguk, ez a mi és kedvencünk érdeke is, hogy ne halmozódjanak a kórokozók és az ammónia. Ami a fekhelyet illeti, egy kellő méretű puhán kibélelt kosár vagy doboz megfelelő, de ennek helyét néha csak kompromisszum árán találjuk meg- a macskák általában kiválasztják a nekik legjobban tetsző pontját a szobának, rajtunk múlik, mennyire szeretnénk ezt megpróbálni megváltoztatni. Bent tartott cicáknál továbbá ajánlatos kaparó beszerzése, amennyiben szeretnénk megkímélni a bútorainkat. Az állat szőre, hosszától és struktúrájától függően szorul ápolásra, valamint nem árt utánanézni az egyes fajták igényeinek.

Etetés

A macskák helyes etetése nagyon fontos tevékenység, mert befolyásolhatja az állat élettartamát. Ha új kedvencet viszünk haza, az első hetekben igyekezzünk kitapasztalni, hogy mit szeret a cica, mert felesleges lenne olyan eledelekbe beruházni, amiket végül nem eszik meg a kedvencünk – annál is inkább, hogy elkerüljük a koplalást, ami felléphet egyes egyedeknél a nem tetsző táplálék miatt. Manapság rengeteg konzervet és száraztápot lehet venni, amik közül pénztárcánknak megfelelőt tudunk választani, de ne felejtsük el, hogy a macska húsevő, és nem növényevő állat, tehát érdemes megnézni az eledelek összetételét, és amiben több a növényi eredetű táplálék (szója, gabonafélék) százalékszáma, mint a húsé, azt nem érdemes megvenni, mert rosszat tesz a macska emésztésének. Az, hogy száraz vagy nedves tápot kapjon-e az állat, még az állatorvosok között is vita tárgya, de a legtöbben úgy tartják, hogy még a rossz szárazeledel is jobb, mint bármelyik konzerv, de annak a megállapítása, hogy mi jó a macska emésztésének, igazából a gazdi dolga. Meg kell figyelni a macska székletét, amit megtehetünk a napi alomtakarításnál, és ha nagyon lágy, akkor inkább a száraztáp az előnyös, ha viszont kemény, akkor lágyítani kell, és biztosítani a több folyadékbevitelt. A közhiedelemmel ellentétben tejet nem ajánlott a macskáknak adni, mert bélhurutot kaphatnak tőle. Szorulásos macskánál (elsősorban a hosszú szőrű fajtáknál fordul elő) segíthetnek a szőrcsomó oldó készítmények, amelyeket az állatkereskedésben megvehetünk. Ezekből létezik krémes és jutalomfalatos verzió is, de ha nem szeretnénk, hogy a macska végigkenje a krémet a lakáson, akkor ajánlottabb a jutalomfalat, ami ily módon beépülhet a napi etetési rituáléba. Mindig biztosítsunk elegendő vizet az állat számára! Az a legjobb, ha több vizes edénye is van a házban, ezek nem koszolnak, tehát a gazdinak sem okoz több takarítanivalót, de érdemes szem elé rakni az innivalót a macskáknak, főleg, ha száraztáppal etetjük, mert ettől fokozottan kívánhatják a vizet. Sokan mai napig háztartási maradékkal etetik a macskákat, de ez állatorvosi szempontból nem javallott. Ugyanúgy tiltólistán van a csokoládé, a szójás szalámi készítmények, a nyers hús, illetve a sertéshús, ami nem csak hogy komoly szorulást okozhat kedvencünknél, de nyers formájában olyan baktériumot tartalmazhat, ami káros a macska egészségére, és végzetessé válhat a hatása. A legelőnyösebb persze az lenne, ha az állatok sült-főtt csirkehúst, halat kapnának, de ezt igen kevesen engedhetik meg sajnos maguknak. Csontot, szálkás halat semmiképp ne adjunk a macskának, mert fulladást okozhat! Fontos figyelni arra, hogy a macskánk éppen milyen korban van. A boltokban találhatunk megfelelő ételt kismacskáknak, felnőtt cicáknak, és öreg kedvenceinknek is, ha pedig sterilizált macskánk van, akkor fokozottan oda kell figyelni az étkezésére, hogy elkerüljük a vese problémákat, de ma már nekik is lehet speciális tápot kapni.

Egészség és állatorvos

A legalapvetőbb védelem, amit kedvencünknek nyújthatunk és amivel óvhatjuk egészségét, a védőoltás. Számos betegséget jobb megelőzni, mivel ha elkapják őket, vagy belepusztulnak, vagy nem gyógyíthatóak ki teljesen belőle. Az általánosan használt vakcinák hatékony és biztos védelmet nyújtanak a következő betegségekkel szemben:

• leukózis,
• fertőző hashártyagyulladás (FIP-vírus),
• fertőző bélgyulladás (panleukopenia),
• fertőző rhinotracheitis (herpes vírus),
• calicivírus okozta nátha,
• veszettség.

Az állat alapimmunitásának létrehozásához 9 hetes kortól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kell kapnia, hiszen az anyától a tejjel felvett ellenanyagok szintje egyre csökken. Ezek a védőoltások a kölyköknél csak akkor hatékonyak, ha megismétlésre kerülnek, hogy a szervezet memóriasejtjei jól rögzítsék azt.

Az állatorvos tájékoztatja a gazdit a kismacska számára szükséges valamennyi oltásról, és arról, hogy meddig nem érintkezhet más macskákkal. Az állatorvos a védőoltásokat oltási könyvbe írja be, hogy nyomon lehessen követni, milyen fertőző betegségek ellen védett az állat. Ez nagyon fontos dokumentum, a veszettség oltásokat is tartalmazza, és kiállítások, utazások esetén az állat egészségi állapotának igazolására szolgál.

A kölyökkori oltások védelme nem tart egész életükön át. A védőoltásokat évente egyszer ismételni kell, hogy a felnőtt macska biztosan védett legyen a fertőző betegségek ellen. Az évi ismétlő oltások emlékeztetik, felfrissítik a macska immunrendszerét. Azért is fontosak, mert az állatorvos ellenőrizni tudja macskánk egészségi állapotát.

oltásnapló

A másik gyakori beavatkozás az ivartalanítás, vagy a nőstények gyógyszeres fogamzásgátlása, mivel a macskafélék igen szapora állatok. Kandúroknál az ivartalanítást azért ajánlják, hogy megelőzzék a pubertás után jelentkező szokások kialakulását – a vizeletes területjelölést, a fokozott kóborlást, az agresszivitást, mivel mindez veszélyt jelent, főként az autósforgalom és a sérülésekkel járó fertőzések miatt. Fontos, hogy az ivartalanításra a pubertás előtt kerüljön sor, mert csak így előzhető meg a szokások kialakulása. Hátránya, hogy az állat hízásra és vesebetegségekre hajlamossá válik, megnőhet viszont az élettartama. A nőstények az ivarérettség elérése után az év nagy részében rendszeresen ivarzanak: háromhetente, 3-5 napon keresztül. Az ivarzás idején a legtöbb nőstény viselkedése megváltozik- hangos nyávogással “hívja” a kandúrokat, és nyugtalanná válik, sokat hempereg, étvágya csökken. Az ivartalanítás után ezek elmúlnak, valamint csökken a méh daganatos és gyulladásos betegségeinek, illetve az emlődaganatok kialakulásának valószínűsége is. A másik lehetőség olyan gyógyszer (vagy bájital) beszerzése, ami hormonálisan gátolja az ivarzást, ennek általában néhány hónap-fél év a hatóideje.

Kitsune