Már olvashattatok a központunkról az
első kis beszámolómban, azonban sosem meséltem igazán konkrétan a
munkánkról, így talán nem bánjátok, ha megosztom veletek az egyik
előadásunk zanzásított magyar verzióját.
Ha kis oroszlános vagy
tigrises képeket lát az ember, automatikusa olvadozik és rátör a
simogathatnék, de kevesen tudatosítják, hogy ezek a szelídíthetetlen
vadállatok milyen gyorsan is nőnek és vesztik el "cukiságukat". Még
kevesebben gondolkodnak el afölött, ha ilyen állattal egy légtérbe
kerülnek, mi történik az apróságokkal azután, hogy kedvükre kisimogatták
magukat és elég szelfit készítettek, hogy az összes ismerősüket ehesse a
sárga irigység. Pedig ezek a kölykök fizetik meg aztán az árát - a
vadonba nem térhetnek vissza, állatkertek nem fogadják be őket, viszont
megállíthatatlanul nőnek és 6-7 hónapos korukra elég nagyok és
veszélyesek, hogy turistacsalik se lehessenek többé.
Feleslegessé válnak.
Afrikában a dolgot egyszerűen oldják meg: amint az oroszlánok elérik a kritikus kort, áttelepítik őket a simogatóból egy másik részlegbe, ahol 15-20 ezer dollárért bárki kiválaszthatja magának a kínálatból azt az állatot, amit le szeretne vadászni. Ha fizet, az oroszlánt "szabadon engedik" egy elkerített területen és ha az illető rossz vadász, be is drogozzák, hogy biztosan eltalálja a prédát, amit aztán a helyszínen megnyúzhat, feldarabolhat és hazaküldetheti szuvenírnek.
Európában a helyzet más, mivel a törvények tiltják az egészséges állatok vadászatát vagy altatását, így a végállomást általában egy szűk ketrec jelenti, ahol nemhogy takarítás, de etetés sem feltétlen lesz - a nőstény oroszlánok 180, a hímek 250 kilósak, míg a fogságban tartott szibériai tigrisek súlya akár a 420 kg-t is elérheti. Akinek csak a haszon számít, nem fog pénzt fektetni számára hasznavehetetlen állatokba.
Ezért fontos, hogy mielőtt az ember fizetne bárkinek is simogatásért vagy fényképezkedésért, mindig megkérdezze, mi történik a kölykökkel, amikor felnőnek, a válasz alapján ugyanis könnyen eldönthető, megérdemli-e. A kerülő válaszok vagy a hirtelen túlzott elfoglaltság intő jel, de a leggyakoribb a kegyes hazugság: majd befogadja egy állatkert. Itt szükséges tisztázni, hogy ezek vadállatok, nincs mód a szelídítésükre - az egyetlen, amit az ember tehet, hogy kiismeri őket és megelőzi a támadásokat, azonban egy 6 hónapos oroszlán 40 kiló körüli súlyával komoly veszélyt jelent. Egyetlen intézmény sem vállalja, hogy ismeretlen állatot vegyen át, mert élet-halál kérdése, ki tudja-e számítani a reakcióit, ismeri-e a természetét. Amennyiben szeretne nagymacskát a gyűjteményébe, vagy felnevel egyet a saját kölykei közül, vagy vásárol egyet.
Ami abszolút megdöbbentő, hogy oroszlánkölyköt nagyjából 150 000 Ft-nak megfelelő áron már lehet venni - mivel fogságban túlszaporodtak, nagyon egyszerű a beszerzésük és pont ezek miatt esnek a leggyakrabban áldozatul a pénzéheseknek. Nagyon könnyű ugyanis félévente vásárolni egy kölyköt és az árának sokszorosát keresni meg vele. Gondoskodni azonban egészen más lapra tartozik - a fenti ár minimum hatszorosa megépíteni egy tisztességes kifutót, amihez hozzá kell számolni a felnőtt korban naponta elfogyasztott 6-10 kiló marhahúst és 20-25 éves élettartamot. Épp ezért az egyetlen helyes válasz - és szerintem egyetlen fair megoldás - ha valaki azt feleli, az állatok életük végéig maradnak és gondjukat viselik. Ezzel felelősséget vállalnak a kihasznált állatokért és legalább részben törlesztik adósságukat.
Mivel ezek a kölykök nem tudják kitől megtanulni a vadászat technikáját, sosem térhetnek vissza a vadonba és fogságban kell leélniük az életüket. Épp ezért a mi felelősségünk, hogy ne engedjük a kelleténél többet szenvedni őket.
Feleslegessé válnak.
Afrikában a dolgot egyszerűen oldják meg: amint az oroszlánok elérik a kritikus kort, áttelepítik őket a simogatóból egy másik részlegbe, ahol 15-20 ezer dollárért bárki kiválaszthatja magának a kínálatból azt az állatot, amit le szeretne vadászni. Ha fizet, az oroszlánt "szabadon engedik" egy elkerített területen és ha az illető rossz vadász, be is drogozzák, hogy biztosan eltalálja a prédát, amit aztán a helyszínen megnyúzhat, feldarabolhat és hazaküldetheti szuvenírnek.
Európában a helyzet más, mivel a törvények tiltják az egészséges állatok vadászatát vagy altatását, így a végállomást általában egy szűk ketrec jelenti, ahol nemhogy takarítás, de etetés sem feltétlen lesz - a nőstény oroszlánok 180, a hímek 250 kilósak, míg a fogságban tartott szibériai tigrisek súlya akár a 420 kg-t is elérheti. Akinek csak a haszon számít, nem fog pénzt fektetni számára hasznavehetetlen állatokba.
Ezért fontos, hogy mielőtt az ember fizetne bárkinek is simogatásért vagy fényképezkedésért, mindig megkérdezze, mi történik a kölykökkel, amikor felnőnek, a válasz alapján ugyanis könnyen eldönthető, megérdemli-e. A kerülő válaszok vagy a hirtelen túlzott elfoglaltság intő jel, de a leggyakoribb a kegyes hazugság: majd befogadja egy állatkert. Itt szükséges tisztázni, hogy ezek vadállatok, nincs mód a szelídítésükre - az egyetlen, amit az ember tehet, hogy kiismeri őket és megelőzi a támadásokat, azonban egy 6 hónapos oroszlán 40 kiló körüli súlyával komoly veszélyt jelent. Egyetlen intézmény sem vállalja, hogy ismeretlen állatot vegyen át, mert élet-halál kérdése, ki tudja-e számítani a reakcióit, ismeri-e a természetét. Amennyiben szeretne nagymacskát a gyűjteményébe, vagy felnevel egyet a saját kölykei közül, vagy vásárol egyet.
Ami abszolút megdöbbentő, hogy oroszlánkölyköt nagyjából 150 000 Ft-nak megfelelő áron már lehet venni - mivel fogságban túlszaporodtak, nagyon egyszerű a beszerzésük és pont ezek miatt esnek a leggyakrabban áldozatul a pénzéheseknek. Nagyon könnyű ugyanis félévente vásárolni egy kölyköt és az árának sokszorosát keresni meg vele. Gondoskodni azonban egészen más lapra tartozik - a fenti ár minimum hatszorosa megépíteni egy tisztességes kifutót, amihez hozzá kell számolni a felnőtt korban naponta elfogyasztott 6-10 kiló marhahúst és 20-25 éves élettartamot. Épp ezért az egyetlen helyes válasz - és szerintem egyetlen fair megoldás - ha valaki azt feleli, az állatok életük végéig maradnak és gondjukat viselik. Ezzel felelősséget vállalnak a kihasznált állatokért és legalább részben törlesztik adósságukat.
Mivel ezek a kölykök nem tudják kitől megtanulni a vadászat technikáját, sosem térhetnek vissza a vadonba és fogságban kell leélniük az életüket. Épp ezért a mi felelősségünk, hogy ne engedjük a kelleténél többet szenvedni őket.
Mit tehettek ezért?
1. Mindig kérdezzetek, még fizetés előtt.
2. Állatsimogató/kontakt állatkert felkeresése előtt tájékozódjatok, van-e engedélyük veszélyes állatok tartására.
3. Amennyiben egész nap, szünetek nélkül engedik a látogatóknak kis állatok simogatását, ne támogassátok őket. A kölyköknek akár 20 óra is lehet az alvásigényük és nem kérnek a simogatásból - ők nyalogatják egymást, nem keresik az emberek társaságát, stresszeli őket.
4. Ha valaki felnőtt nagymacskákat kínál simogatásra/fényképezésre, inkább ne engedjetek a kísértésnek - egy egészséges állat nem hagyja magát simogatni, így gyakran drogozzák őket vagy túletetik, hogy ne bírjanak mozogni, de rosszabb esetben lefűrészelt fogak, karomtalanítás vagy átszakított inak a dolog kulcsa. Megcsonkítják őket, hogy mi emberek kedvünkre szórakozhassunk.
Ezek mellett számos apróbb érdekesség és a való életből vett anekdota tarkítja az előadást, ami mellett simogatni és fényképezkedni is lehet, amennyiben az állat engedi. Nálunk egyetlen kicsi sem dolgozik többet napi 3 óránál és amint tudtunkra adják, hogy nem akarnak többet látogatókat, semmilyen módon sem kényszerítjük őket rá. Emellett valamennyi apróság - 7 oroszlán és 4 tigris - örök otthonra lelt nálunk, a bevételt pedig nonprofit szervezetként fenntartásra és a projektjeink finanszírozására fordítjuk.
Remélem, a cikk olvasása után elgondolkodtok, ha állatokhoz indultok látogatóba, mert a Ti döntéseiteken is múlik, milyen életük lesz.
1. Mindig kérdezzetek, még fizetés előtt.
2. Állatsimogató/kontakt állatkert felkeresése előtt tájékozódjatok, van-e engedélyük veszélyes állatok tartására.
3. Amennyiben egész nap, szünetek nélkül engedik a látogatóknak kis állatok simogatását, ne támogassátok őket. A kölyköknek akár 20 óra is lehet az alvásigényük és nem kérnek a simogatásból - ők nyalogatják egymást, nem keresik az emberek társaságát, stresszeli őket.
4. Ha valaki felnőtt nagymacskákat kínál simogatásra/fényképezésre, inkább ne engedjetek a kísértésnek - egy egészséges állat nem hagyja magát simogatni, így gyakran drogozzák őket vagy túletetik, hogy ne bírjanak mozogni, de rosszabb esetben lefűrészelt fogak, karomtalanítás vagy átszakított inak a dolog kulcsa. Megcsonkítják őket, hogy mi emberek kedvünkre szórakozhassunk.
Ezek mellett számos apróbb érdekesség és a való életből vett anekdota tarkítja az előadást, ami mellett simogatni és fényképezkedni is lehet, amennyiben az állat engedi. Nálunk egyetlen kicsi sem dolgozik többet napi 3 óránál és amint tudtunkra adják, hogy nem akarnak többet látogatókat, semmilyen módon sem kényszerítjük őket rá. Emellett valamennyi apróság - 7 oroszlán és 4 tigris - örök otthonra lelt nálunk, a bevételt pedig nonprofit szervezetként fenntartásra és a projektjeink finanszírozására fordítjuk.
Remélem, a cikk olvasása után elgondolkodtok, ha állatokhoz indultok látogatóba, mert a Ti döntéseiteken is múlik, milyen életük lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése