Jared egy összetekert pergamennel
felszerelkezve indult ez úttal a vadőrlak felé, mivel most az volt
a terve, hogy interjút készít az újdonsült házvezetővel. Mivel
már korábbról is jól ismerték egymást, a kopogás után
különösebb zavar nélkül lépett be a házba. Radúz kedvenc sült
teáinak egyikéből főzött egy nagy csuporral, sőt, még némi
kecskesajtos sütemény is akadt. Fotel híján a földön szétszórt
párnákon helyezkedtek el, hogy Jared kényelmesen jegyzetelhessen.
J: Szerintem csapjunk is bele a
közepébe. Eléggé meglepődtem, hogy te lettél a házvezető, de
nagyon örülök neki. Miért döntöttél úgy, hogy elvállalod?
R: Nem is tudom, nem gondolkodtam rajta túl sokat – jött a lehetőség és úgy éreztem, remek móka lenne ilyen sok emberrel együtt dolgozni és játszani. Meg az Eridonosok olyan aranyosnak tűntek, szeretni valónak, miután megismertelek téged, Katát meg Fannit és Lénárdot. *sorolja, ujjain számolva* Aztán mikor megkérdezték, boldogulnék-e a főnixekkel, azt feleltem, hogy ha hippogriffménest tudtam terelni, ez is menne, ami valahogy meggyőzte őket, hogy titulus meg minden nélkül is jó leszek.
R: Nem is tudom, nem gondolkodtam rajta túl sokat – jött a lehetőség és úgy éreztem, remek móka lenne ilyen sok emberrel együtt dolgozni és játszani. Meg az Eridonosok olyan aranyosnak tűntek, szeretni valónak, miután megismertelek téged, Katát meg Fannit és Lénárdot. *sorolja, ujjain számolva* Aztán mikor megkérdezték, boldogulnék-e a főnixekkel, azt feleltem, hogy ha hippogriffménest tudtam terelni, ez is menne, ami valahogy meggyőzte őket, hogy titulus meg minden nélkül is jó leszek.
J: Most az jutott eszembe, hogy vajon
célzásnak kellene-e venni, hogy a vadőrt választották hozzánk
házvezetőnek… *eltöprengő ábrázat*
R: Hát, kicsit
olyanok tudtok lenni, mint a csókáim. Csalafinták, cserfesek,
csintalanok. *nevet, az örökké nyughatatlan kompánia felé nézve,
amik azt lesik, hogyan csenhetnének maguknak a pogácsákból*
J: Szépen alliteráló csupa cs
vagyunk!
R: Csudajó csapat, úgy ám!
J: Egyébként, mi szerinted az,
ami a legnagyobb kihívás lesz neked ebben az új pozícióban?
R: Megjegyezni a neveket! Előre
bocsánat mindenkitől, akire bambán nézek majd három bemutatkozás
után is. Mármint, tudni fogom, mi a kedvenc édességed, milyen
állataid vannak, milyen tárgyakat tanulsz, csak épp azon agyalok
majd, hogy is hívnak... *Kicsit szégyenkezve vakarja a tarkóját,
aztán folytatja* Nem hiszem, hogy bármi mással komoly gondok
lennének. Mindent megoldunk együtt - ti, én meg a mágia.
J: Ha szeretnéd, biztos szívesen
csinálnának a diákok maguknak kis névtáblákat *együttérzően
néz rá* A házvezető-helyettesi pozíció betöltésekor miért
pont Riviera kisasszonyra esett a választásod?
R: Önként jelentkezett, képzeld! Ő
itt tanult, nagyon megbízható és módszeres. Ráadásul ha kell,
kioszt, mint a huzat! Azt hiszem, ellensúlyoz kicsit. Meg emlékeztet
a szabályokra, dátumokra, úgyhogy nem késem le a gyűléseket se,
roppant okos, szép és kedves!
J: Akkor nagyon hasznosnak fog
bizonyulni a jelenléte, ahogy ismerlek *vigyorog* Fel fogsz költözni
ezek után az Eridonba, vagy maradsz a vadőrlakban?
R: Költözni nem tervezek, bár a
klubhelyiség puffjai és foteljai nagyon kényelmesek, a munkám az
erdőhöz köt - amíg ti tanultok meg alusztok (vagy amíg ezt
kellene tennetek), addig őrzöm a vadat (akit érdekel az LLG, jöhet
velem cserkészni). Majd kitalálunk valamit, hogy mindig
elérhessetek, titkos lejárót a vadőrlakba vagy ilyesmit. Mondjuk
lehet, hogy kicsit ki kellene bővítenem a kunyhót, mert sokan
vagytok, de hát sok jó ember kis helyen is elfér, nem?
J: Értem. Kár is lenne egyébként
most hagyni itt a vadőrlakot, miután ilyen szépen ki lett
dekorálva. Van valami konkrét terved, amit szeretnél velünk
megvalósítani?
R: Sok! A manók megfenyegettek, úgyhogy nagy bordelt nem csinálhatok, de sok apró érdekességgel szeretném feldobni a napjaitokat, hogy ne csak a tanulásról szóljanak. Együtt fogunk karácsonyozni, farsangozni, húsvétkor tojást keresni, nyár elején tüzet ugrani és sütögetni... Egy egész évet szeretnék veletek tölteni, hidegben-melegben, hóban-sárban, jóban-rosszban. *----*
R: Sok! A manók megfenyegettek, úgyhogy nagy bordelt nem csinálhatok, de sok apró érdekességgel szeretném feldobni a napjaitokat, hogy ne csak a tanulásról szóljanak. Együtt fogunk karácsonyozni, farsangozni, húsvétkor tojást keresni, nyár elején tüzet ugrani és sütögetni... Egy egész évet szeretnék veletek tölteni, hidegben-melegben, hóban-sárban, jóban-rosszban. *----*
J:
*torokköszörülés*
R: Konkrét? Kis kirándulásokat, némi tatarozást, meglepetéseket, közös délutánokat, játékokat akarok, állatetetést és mindent, amit ti találtok ki!
R: Konkrét? Kis kirándulásokat, némi tatarozást, meglepetéseket, közös délutánokat, játékokat akarok, állatetetést és mindent, amit ti találtok ki!
J: Úú, ez remekül hangzik! Hmm….
Miután letudtuk a kérdések hivatalos részét, arra lennék
kíváncsi, hogy honnan származol? Elég különleges neved van.
R: Morva vagyok, vagyis Csehország
délkeleti részéből származom, egy nagyon vegyes családból. A
világháborúk sakkozásának hála körülbelül mindenfelé vannak
rokonaink - Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, de
Ausztriában is. A nevem odahaza picit sem furcsa és azt hiszem, a
szülővárosom, Valašské Meziříčí nevéhez képest egészen
barátságos.
J: Tessék..? * pislog,
miközben próbálja érzelmezni a furcsa hangzókat Radúz
beszédében * Mit jelent egyébként a neved?
R: Valašské Meziříčí! *megismétli
és nevet Jared fejének láttán* Röviden Valmez.
Hát, a vezetéknevem elméletben
csókát, az egyik keresztnevem sast, a másik meg vidámat, szóval
én egy ilyen heppy kis állatkert vagyok. Nomen est omen, vagy hogy
is van?
J: * vigyorog egy sort * Valahogy úgy.
És ha már itt tartunk... ha lehetne valami egzotikus állatod,
akkor mi lenne az, amit választanál?
R: Csak egy? *kétségbeesetten néz*
J: Lehet több is.
R: *Nem biztos, hogy ez segít a
helyzeten, de próbálkozni szabad - Radúz szeme úgy ragyog fel,
mint egy ötévesé.* Kínai sárkányt, japán unikornist, egy kis
raj billywiget, ír főnixet, jackalope-ot és mennydörgésmadarat,
rukh-ot és.... *jobb lesz, ha Jared beléfojtja a szót*
J: * Kicsit döbbenten bámul a
férfire, akiből ömlik a szó, és egy ponton rájön, hogy
valószínűleg nem így kellett volna feltenni a kérdést. De ugye
késő bánat...* Tényleg, csak ennyit? * Nevet közbevágva *
Viszont azt hiszem kifogytam a kérdésekből, van még valami, amit
szeretnél nekünk elmondani az interjú keretein belül?
R: Szeretet és béke mindenkivel!
J: *Jót nevet* Köszönöm az interjút!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése