Lassan
 véget ér az új időszámítás szerint is a 20. tanév iskolánkban, ami 
olyan jeles esemény, melyet érdemes megünnepelni. A jubileum örömére az 
Eridon blog felkereste iskolánk alapítóját, hogy meséljen nekünk az 
elmúlt évekről. Reméljük, interjúnk elnyeri majd a tetszésetek! 
***
Alapvetően
 az eltelt évekről és a saját benyomásaidról, tapasztalataidról 
szeretnélek kérdezni, de előbb áruld el, az interjú során hogyan 
szólíthatlak téged?
Ez már része az interjúnak? : D hát mivel álmodóilag akarsz kérdezni, ha jól értettem, szerintem legyen Remus : D
Rendben
 : D Mint azt többen már bizonyára tudják, a Bagolykő Mágustanodát te 
alapítottad, ebből pedig az következik, hogy te vagy a legrégebbi tag 
is. Végig aktívan követted az iskola történetének alakulását?
Voltak
 nagyobb kihagyások, de ezekben az időszakokban is jártam találkozókra, 
tartottam a kapcsolatot a többiekkel, így mindig képben voltam a 
történésekkel, még ha éppen nem is szerepjátékoztam aktívan.
Annak idején honnan jött az ötlet, hogy létrehozd az első fórumot?
A
 Harry Potter mániám kellős közepében voltam, ezért jelentkeztem online 
Roxfortokba tanárnak, viszont egyikért sem voltam annyira oda. Megvoltak
 a magam elképzelései, én hogyan csinálnám. Ezért hát 2003-ban 
létrehoztam a saját iskolámat Remus Lupin Roxfortja néven.
 
 
 Remus Lupin Roxfortja - a belépő oldal részletei
Erről
 a kezdeti időszakról már keveset tudnak a mai játékosok, sőt, 
tulajdonképpen azt sem tudom felmérni igazán, hogy maradtak-e még rajtad
 kívül álmodók azóta is a fórumon, de az biztos, hogy mindannyiunk 
életét sok kapcsolattal gazdagította a fórum. Ennyi idő alatt bizonyára 
voltak olyanok a BK gárdájában, akik kikoptak mellőled, újak érkeztek - 
nehéz ezt jól kezelni hosszútávon? Vannak olyanok, akiket nagyon 
hiányolsz?
Remus Lupin Roxfortja - a belépő oldal részletei
Erről
 a kezdeti időszakról már keveset tudnak a mai játékosok, sőt, 
tulajdonképpen azt sem tudom felmérni igazán, hogy maradtak-e még rajtad
 kívül álmodók azóta is a fórumon, de az biztos, hogy mindannyiunk 
életét sok kapcsolattal gazdagította a fórum. Ennyi idő alatt bizonyára 
voltak olyanok a BK gárdájában, akik kikoptak mellőled, újak érkeztek - 
nehéz ezt jól kezelni hosszútávon? Vannak olyanok, akiket nagyon 
hiányolsz?
Mindig sajnálom, ha valaki elkezd kevesebbet 
feljárni, aztán szépen lassan eltűnik; azt meg főleg, ha olyasmi 
történik, ami hirtelen kilépésre, távozásra sarkallja. Azonban 
szerencsére a régi tagok egy jó részével a mai napig tartom a 
kapcsolatot, és sokszor megesik, hogy visszatérnek, mert nekik is 
hiányzik a közösség.
Személyes észrevételem, hogy a BK 
sokaknak nem csak egy játék, hanem gyakorlatilag egy életforma. Te 
mindannyiunknál régebben vagy a fórum tagja, ilyen szemszögből te hogyan
 látod ezt?
Személye válogatja, de az esetek nagy részében 
úgy van, ahogy mondod. Nálam mindenképpen. A barátaim legtöbbjét a 
Bagolykövön keresztül ismertem meg. Nagyon fontos szerepet tölt be az 
életemben ez a csapat.
Annak idején gondoltad volna, hogy ez a fórum és közösség még ennyi idő elteltével is virágozni fog?
Nem,
 nem gondoltam. Igazából soha sem agyaltam azon, mi lesz a jövőben. Csak
 játszottunk, építgettük ezt a világot, csináltuk, amit szerettünk.
Sok
 változást élt meg a kezdetek óta a fórum és iskola, aminek egy részét 
olvashatjuk az iskolatörténetben, de ezen kívül volt ugyebár 
fórumcserénk is, valamint a közelmúltban két hosszabb „vakáció” is. Te 
ezeket alapítóként és játékosként hogyan élted meg?
Az 
újításokat, jó fejlesztéseket nagyon szeretem, ezért a fórumcserének 
kifejezetten örültem. Ezek a kényszervakációk viszont sajnos nagyon le 
tudnak törni és ki tudnak zökkenteni, akármilyen izgalmas helyeken 
töltjük is el addig az időt. Ilyenkor mindig kiesem a ritmusból és 
nehezen rázódom vissza. Nagyon örültem, hogy most viszonylag hamar 
hazatérhettünk.

 Immár Bagolykő Mágustanodaként - a régi fórum és a "Ki online?" felület, amit valószínűleg mindannyian elég sokat csodáltunk : )
Igen,
 ennek valószínűleg mindenki : D Vannak olyan események, emlékek, 
amelyeket szívesen emlegetsz fel a fórum életéből vagy személyes 
történeteid közül az emlékezetessége miatt? Esetleg osztanál meg velünk 
néhány ilyet?
 
Immár Bagolykő Mágustanodaként - a régi fórum és a "Ki online?" felület, amit valószínűleg mindannyian elég sokat csodáltunk : )
Igen,
 ennek valószínűleg mindenki : D Vannak olyan események, emlékek, 
amelyeket szívesen emlegetsz fel a fórum életéből vagy személyes 
történeteid közül az emlékezetessége miatt? Esetleg osztanál meg velünk 
néhány ilyet?
Te jó ég, rengeteg ilyen van. : D De hogy néhányat említsek...
Ma
 már nem annyira szokásunk ez találkozókon, de anno mindig talárban 
jöttünk össze és úgy jártuk a várost, ültünk be valahova, vagy éppen 
heveredünk le pokrócokra egy parkban. A tömegközlekedések alkalmával 
pedig, ha valaki pl. jegyet lyukasztott a metróban, rendszerint 
körbeálltuk és csodáltuk, hogyan használja a mugli ketyerét. Meg persze 
ugyanígy minden más kütyüvel.
Az általunk tartott könyvváró 
partyk is nagy élmények voltak, de az a helyzet, hogy a táborok mindig 
is vittek mindent. És most jövök rá, hogy ezek egytől egyig offline 
példák. Az a baj, hiába töprengek fórumos eseményeken, mert számtalan 
remek és emlékezetes dolog történt ott is, de ezt naponta megélhettük. 
Az igazi varázslat az volt, amikor találkoztunk és mindazt, ami a neten 
történt velünk, így vagy úgy, de élőben, személyesen folytathattuk.
 Ezek
 nagyon érdekesnek tűnnek, főleg ez a talárban mászkálós történet, 
biztos szívesen kipróbálná néhány új tag is : D Sok karaktered volt már 
egyébként ennyi idő alatt vagy inkább néhányat használsz addig, amíg 
csak lehet?
Ezek
 nagyon érdekesnek tűnnek, főleg ez a talárban mászkálós történet, 
biztos szívesen kipróbálná néhány új tag is : D Sok karaktered volt már 
egyébként ennyi idő alatt vagy inkább néhányat használsz addig, amíg 
csak lehet?
13 év alatt összesen 6 jelentősebb karakterem 
volt Bagolykövön. Azt hiszem, az nem sok. Az biztos, hogy minden 
karakterem nagyon fontos nekem. Mindük egy részem és emiatt igazából 
olyanok, mintha a mai napig játszanék velük. Élnek és virulnak. Ki itt, 
ki ott.
A hat karakter valóban nem sok, vannak, akik két év 
alatt "elfogyasztanak" ennyit : D Szó volt a táborokról – erről 
szeretnék még kérdezni. Annak idején honnan jött az ötlet, hogy legyenek
 táborok? Gondolom először voltak a talik, utána alakult ez is ki. 
Mesélnél nekünk erről?
Igen, a találkozók nagyon jól 
sikerültek és rájöttünk, hogy ennyi nem elég egymásból. Úgyhogy 
kerestünk egy megfelelő helyet, ahol pár napot együtt tölthetünk és 
elmerülhetünk a varázslat világában.
Amikor elkezdtétek még sokkal kevesebben voltatok, mint mostanában, vagy inkább állandónak számít a táborlakók száma?
Sajnos meg nem mondom, pontosan mennyien voltunk, de soha nem táboroztunk kevesen. Talán olyan 20 fő körül kezdtük.
Az
 azért már igazán szép szám kezdetnek is!  A talikról már hallottunk 
néhány érdekes történetet, esetleg a táborokból is felelevenítenél 
nekünk pár emlékezetes pillanatot?
Ha már az első táborról 
volt szó: ott házasodtam össze a nejemmel, Anne Little Lupinnal. 
Természetesen csak szerepjátékosan, de ez mit sem vont le az értékéből. Ő
 káprázatos fehér ruhában volt, én meg egy különleges dísztalárban. 
Gyönyörű szertartás volt. Egyik évben éjszakai bátorságpróbán a 
táborlakóknak végig kellett mennie egy erdei úton. Én voltam az egyik 
rémisztgető. Egy fa mögül zörögtem, morogtam és vérfarkas vonyítást 
hallattam. Volt valaki, aki annyira félt, hogy elő kellett jönnöm, 
megmutatni magam, hogy csak én vagyok.
Patcán egyszer szakadó 
esőben kviddicseztünk. Ugyanitt készítettünk egy zenevideót a Red Hit 
Chili Peppers Tell Me Baby c. dalára, illetve egyik éjjel spontán 
előadtuk az Oroszlánkirályból Zordon dalát. Azt hiszem, ebben főleg 
Rellonosok vettek részt. De persze napestig tudnám még sorolni az 
élményeket, emlékeket. Számtalan akad, és a tárház évről évre bővül.
Nos, nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre : D
Köszönöm én is, jó volt feleleveníteni ezeket.
 A jelenlegi fórumunk
***
A jelenlegi fórumunk
***
Mint
 az a beszélgetés soraiból is kitűnik, rengeteg olyan pillanat volt 
iskolánk életében, amelyet nem szabad hagyni feledésbe merülni. 
Szerencsére Remus mai napig aktív tagként tevékenykedik körünkben, 
jelenleg Adam Kensingtonként találkozhatunk vele, így lehetőség van rá, 
hogy az első pillanatoktól kezdve végigkövessük a Bagolykő krónikáját.
 Remus - mára a BK rabja. Szó szerint
Remus
 jóvoltából szeretnénk egy videót is közzétenni, ami részben múltidézés a
 régi tagoknak, részben pedig kedvcsináló az újaknak, és amelyről a 
beszélgetés során is szó esett – fogadjátok szeretettel!
Kavicsok: 
http://indavideo.hu/video/Kavicsok_-_Tell_Me_Baby_simple_edition_2
Az
 interjút még egyszer köszönjük szépen Szabó Rémusznak, és kívánjuk, 
hogy az iskola további hosszú évekig szolgáljon mindannyiunk otthonául!
Sebastian J. Selwyn